29637. lajstromszámú szabadalom • Szivarkahüvelytöltőgép

— 6 — ékalakú (145) toldatok vannak alkalmazva. A (128) tolókák az alacsonyabb (146) rész­ben folytatódnak, melynek fölső lapja gyöngén homorú (13. ábra). A tolóka moz­gatása alkalmával a magasabb (128) rész a (133) csatorna és a hüvelytartály hátsó falának szorosan a széle alatt fog elha­ladni és pedig oly távolságban a (141) fo­gak alatt, hogy a tolóka és ezen fogak között csupán egy hüvely férjen el. A (146) rész ellenben annyival mélyebben fekszik, hogy a tartály mellső (147) fala alatt egy, az említett (146) részen fekvő hüvely átférjen. Ha a tolókák a 11. ábra szerint jobbra mozognak, úgy a (145) ék a (148) peczekbe ütközik (20. és 21. ábra), mely a (149) hüvelybe van tolva és melyet meggörbített fölső vége óv meg a kiesés ellen. Ez által a (142) keret a (143) rúgó ellenében eltolatik, úgy hogy a (141) fogak a (133) csatornából kilépnek, miáltal egy hüvely eshetik a (128) részre (24. ábra jobb oldala). Ha ez­után a tolóka balra mozog, úgy a (141) fogak ismét visszatérnek és a (128) toló­kára esett hüvely fölött lévő hüvelyeket amattól elválasztják. A (128) tolókán lévő hüvelyt a tolóka mozgása alkalmával a hüvelytartály hátsó fala visszatartja, úgy hogy a hüvely az alacsonyabb (146) részre tolatik (24. ábra bal oldala). Ezen hüvelyt a tolóka újólagos előre (balról jobbra való) mozgása alkalmával a tartály alatti tér­ből kiszállítja és a sajtoló forma (69) csö­vére tolja, mi mellett a hüvely a kiszö­gelő (128) résznek támaszkodik, a melyre ez alatt egy új hüvely esik. A (69) csőre tolt hüvelyt a (150) gummi­gyűrű szorítja, mely azon pillanatban érinti a hüvelyt, melyben a (128) tolóka vissza akar menni. A (150) csiga, mint a 20. és 21. ábrából látható, a (83) lengő karon el­rendezett (153) csapra ágyazott (151) emelő egyik karjára van erősítve, míg ezen emelő másik karja villaalakú, mely­nek ágai a (83) kar lengései alkalmával fölváltva az egyik és másik oldalon alkal­mazott (154) állítócsavarokba ütköznek és ez által kissé elforgatják a (151) emelőt. Ezen állítócsavarok segélyével lehet a gummicsiga által a hüvelyekre gyakorolt I nyomást szabályozni. Az állítócsavarok a j hüvelytartály mellső falának (155) tolda­j taiban vannak ágyazva. Ily módon a (69) ! csövecskékre tolt hüvelyek a tolóka visz­' szamenetele után is a (69) csöveken tar­tatnak. Ezzel egyidejűleg a sajtoló forma másik végéről a (96) kölyük szoríttatnak a formába, melyek a dohányt a hüvelybe tolják. A megtöltött hüvelyeket a (157 158) ágyazásban forgó (156) karokon elrende­zett keskeny (159) és szélesebb (160) le­mezkék távolítják el a (69) csövektől (20., 21. és 25. ábra). A (156) emelő másik karja horogalakúan meg van hajlítva, úgy hogy a (99) tolórúdra erősített (161) üt­köző útjába jut. A (156) emelőt a (162) rúgó tartja rendes helyzetében. Adott pil­lanatban a (161) ütköző a (156) emelő alsó végébe ütközik és a (159 160) le­mezkék segélyével a megtöltött hüvelyt a (69) csőről az alatta elrendezett (163) sza­lagra dobja (1., 5., 6. ábra), mely a (164 165 és 166) hengereken fut. A szalag moz­| gatására a (164) henger tengelyére erő­sített (167) csavarkerék szolgál, mely a gép (a) főtengelyére ékelt (168) csavarral (11. ábra) kapcsolódik. Ezen szalag sebes­sége úgy van megválasztva, hogy a (69) csövekről fölváltva letolt szivarkák egy­más mellé jussanak (5. ábra) és a szalag segélyével egy gyűjtő tartályba vagy pe­dig egy másik szalag segélyével a vágó­készülékhez vezettessenek. A fönti leírás alapján a gép működési i módja könnyen megérthető, miután az egyes | mozgások egymásutánját a munka maga : határozza meg; és pedig: a fölső (e) sza­! lagnak (melyre a dohányt a munkások ré­! tegezik) lassú mozgását, úgyszintén a do-I hányt foszlató gereblyék mozgatását a gép ! folytonosan végzi. Az (a) tengely egy tel­| jes körülforgása alatt a (83) lengőt moz­j gató (85) vezetéket hordó (86) tengely, a (99) tolórudakat hajtó (104) forgattyú 1 /2 1 fordulatot tesznek, míg a (15 25) szala­gokat szakaszosan mozgató (33) tengely ez

Next

/
Thumbnails
Contents