29620. lajstromszámú szabadalom • Újítások síkszitákon

kisebb szitáknál. A 3 és 6. ábrabeli keret a lendítőkerék fölött, a 4 és 7. ábrabeli lenditőkerék síkjában, az 5 és 8. ábrabeli pedig a lendítőkerék alatt fekszik. Az átló vonalakkal jelzett fölületek szitafölületek, melyek tetszőleges számú továbbító csatornákra oszthatók föl. mint az pl. a 6. ábrán is látható. A szitáknak, illetőleg a szitanyílásoknak tisztántartása rendszerint tisztító szemekkel eszközöltetett azaz a szitálandó őrleménynyel egyidejűleg durva szemeket, vagy darát hagytak a szitán együtt keringeni, a mi a nyílások betömődését megakadályozta. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy ezen tisztítószemek csak részben felelnek meg czéljuknak; a szitanyílásoknak egy része mégis betömődik és azonfölül a szitálandó őrleménynek lehűtve (szellőztetve) kell a szitára jönnie, mert különben a tisztítószemek egyáltalán nem működnek. Már most, ha valamely szita fölűletének egy bizonyos része — mondjuk */« része — betömődik, akkor természetesen a szitálás is hiányos lesz és a munka biztossága kedvéért1

/, részszel nagyobb fölületet kell adni a szitának, mint a mekkora egyébként szükséges volna, miáltal a gép nagyobb és nehezebb lesz, mint lennie kellene, ha a tisztítás oly eszközzel történnék, mely hatásosabban működik. Ily hatásos eszköz egy kefe, mely a szita alatt a gyűjtőcsatornában mozog és a szitaszövetnek alsó föliiletét keféli és így tisztítja. Ily kefének az alkalmazása nem új; már a fönt említett 1215. számú magyar szabadalomban találjuk egy kefe leírását, mely kefe a síkszita lengő mozgása következtében a gyűjtőcsatornában önműködően tovább mozog. A föltaláló a kefét «zárótest»-nek nevezi, mert annak ferdén álló sertéje csak egy irányban enged mozgást, míg a másik irányban megakadván, a kefe záródik. A jelen esetben használt kefe szintén zárótest, mert a (c) kefének a (9—11. ábrán) sertéi ferdén állanak és a kefe mozgását csakis a (d) nyíl irányában engedik meg, míg visszafelé mozgásnál megfeszülnek. Épp ily zárótest az a 12. ábrán látható (e) kefe, mely az (f) nyíl irányában mozog. Nagyon természetesen a kefe csak akkor mozog tovább, mikor a síkszita körlengését végzi. Újítás ezen keféken az, hogy, mint azt a 9—11. ábrák mutatják, a kefe egy és ugyanazon csatornában ide-oda jár, azaz a keret (h) végétől (g) végéig halad; (g)-nél megfordúl és ismét (h)-ba jön vissza; (h)-nál megfordul és újra (g) felé halad stb.; továbbá, hogy a 12. 13. ábrákon föltüntetett kefe egy félkörökkel zárt pályán mozog anélkül, hogy más vezetése volna, mint az oldalfalak és egy egészen kii'öideges mozgást végez, melyről később lesz szó. A szita nyílásainak tisztántartására ugyanis nem elégséges, hogy a kefe a szita alatt mozogjon, sőt ellenkezőleg : oly kefe, mely csak egy irányban mozog, ecset módjára bemázolja a szitaszövet nyílásait; a kefének előrehaladása közben hátrafelé irányúló mozgást is kell végeznie, mert a hátrafelé mozgásnál történik a szövet nyílásoknak tulajdonképeni tisztítása, még pedig az által, hogy a kefének ferdén álló serfcéi a szita nyílásaiba behatolnak, onnét az odatapadt anyagot eltávolítják és hegyeik a szitaszövet fölött láthatókká lesznek A berendezésnek természetesen olyannak kell lennie, hogy az előrehaladás nagyobb legyen, mint a hátrafelé menés, mert különben a kefe helyéről nem mozdúl. Ezen nehezen elérhető mozgással bírnak a 9. és 12. ábrán föltüntetett kefék és épen a mozgásnak ezen neme képezi ezen kefék különlegességét. E kefék szerkesztése azon megfigyelésen alapúi, hogy egy könnyűtestű kefe a síkszitában egyáltalán nem halad tovább, hanem annak lengő mozgását követi; nehéztestű kefe azonban a szita mozgását nem követi, hanem lehetetlenségénél fogva mindig ugyanazon helyen marad, míg a fölötte lévő szitabevonat és az alatta lévő gyűjtőcsatorna-fenék hozzá, mint nyugvó ponthoz képest mozgását végzi. Ezen könnyűtestű és a nehéztestű kefe a 12. ábrán egy (k 1 m n) kefévé van egyesítve, még pedig azáltal, hogy az (op q r) kefének természetes (s) súlypontja az (o p q r) négyszögnek (k 1 m n) trapézzá való átalakítása és a kefetestnek a 13. ábrán látható egyenlőtlen vas-