29610. lajstromszámú szabadalom • Elektromos blokkberendezés az induktor hajtóművével létesített függőséggel és a blokkozó ármakör előzetes megvizsgálására

4 -élébe ütközik és ezt útjából balfelé kitéríti, miközben az (f4) rúgó nyomását az (f3) rúgó nyomásának le kell győznie. Mikor a (D) nyomórúd a legmagasabb állásába jutott (10. ábra), az (S2) kiugrást az (f4) rúgó ismét az eredeti állásába viszi vissza, úgy hogy a (D2) kiugrással kapcsolatba jövő (S2) kiugrás a nyomórúd ismételt lenyomását meggátolja. Hogy a föntebb jelzett rendkívül fontos föltétel teljesítése ne függjön egy rúgó helyes működésétől (mely rúgó állapotát a kezelő nem ellenőrizheti egykönnyen), az (S) kilincsnek (S6) kiugrása van, mely akkor, mikor a (D4) kiugrással ennek legmagasabb állásába emelkedésénél érintkezésbe jön, az (S) kilincset kényszermozgásszerúen forgatja el ama helyzetébe, a melyben a föntebb jelzett föltétel (t. i. hogy a (D2, S2) kiugrások az ismételt lenyomást meggátolják) teljesítve van. Kétségtelen hogy ebben az esetben is függ még az elreteszelés az (fő) rúgó működésétől, de a biztonság mégis nagyobb mint az eddig ismert blokkszerkezeteknél, mert egyrészt két rúgónak (az f4 és f5 rugónak) kell egyidejűleg hasznavehetetlenné válnia, hogy az elreteszelés ne létesüljön, másrészt pedig a blokkmező állapota a nyomógomb helyzete által mindig ellenőrizhető. Ezenkívül (mint azt később még ismertetni fogjuk), a nyomórúd é3 áramfejlesztő között is könnyen lésesíthetünk oly kapcso latot, hogy az áramfejlesztő áramszolgáltatásra csakis akkor legyen használható, amikor az előzetesen lenyomott nyomórúd a legmagasabb állásába tényleg eljutott. A nyomórúd visszafelé mozgásánál (10. ábra) a (D5 B2) kiugrások a (B) emelőt a normális állásába állítják, úgy hogy az (t7) rúgó a (b) csapra gyakorol az (A) emelő útján forgató hatást. Ha már most a blokkmezőt kiblokkozzuk, vagyis a 10. ábrán látható helyzetből a 6. ábrán látható helyzetbe visszük, az (0) oszczillátort (6. ábra) gerjesztjük, mikor is a megakasztókerék a normális helyzetébe fog visszatérni, ennek következtében az (Al) záródarab is a normál állásába tér vissza és lehetővé tészi, hogy az (S) kilincs (10. ábra) az (f4) rúgó hatása alatt elforduljon, minek megtörténte után, mikor az (8) kilincs a kellő mértékben elfordult, az (S5, L) elreteszelést megszünteti, az (R) reteszt pedig a nyugalmi helyzetébe viszi vissza. Ebből a leírásból kitűnik, hogy az (8) kilincs és különböző kiugrásai (az S5 kij ugrás segélyével) az (R) megakasztórúd elreteszelését az (S2, D2 kiugrások segélyével) a blokkmezőt ismételt működtetését meggátló elreteszelés (10. ábra) (a D3, S3 kiugrások segélyével pedig a nyomóbillentyű eleresztésénél) a nyomórúd időelőtt való fölemelkedését meggátló elreteszelést létesíti, továbbá kapcsolótag gyanánt is szerepel (a D3, Si, E4 kiugrások segélyével) a (D) nyomó- és (R) megakasztórúd között. Ezért a kilincsben egyesítve van a 72096. számú német birodalmi szabadalomból ismert három kilincs, illetve a 83436. sz. német birodalmi szabadalomból ismert két kilincs ezenkívül pedig kényszermozgásszerúen gátolja meg a nyomórúd ismételt működtetését. Figyelembe veendő még az a körülmény is, hogy a blokkberendezésnek távolból való működtetésének sikeres voltára az induktort forgató személy egyénisége is nagy befolyást gyakorol. Hogy ezen a hátrányon segítsünk, a 13., 14. és 15. ábrán látható berendezést alkalmazzuk, mely lényegében abból áll, hogy az induktor forgatására valamely mechanikus, erőttározó berendezés (pl. az adott esetben a (P) emelő és (P2) lábító segélyével megfeszített (FI) rúgó, (13. ábra) szolgál, melynek működését az (Y) riasztó billentyű és a blokkmező állapota szabja meg. A 13. ábra a hajtószerkezetet és a blokkmezővel függőséget létesítő berendezést nyugalmi helyzetében ábrázolja. Az (I) induktornak (Ul, U2, U3, U4) fogaskerék áttevése van, eme fogaskerék áttevés (Ul) kereke forgását az (M) kilincskerék gátolja meg, mely utóbbi a (G) hajtóemelővel egy vagy több (hl, h2) kilincs útján van összekötve. A kilincskerék forgását i a (vl) emelő és az (02) csap körül forgat-