29600. lajstromszámú szabadalom • Berendezés valamely vonat összes mótorjának a vonat egy tetszőleges pontjáról történő vezérlésére

— 2 -mazva;az egyikféle szolenoidon gyenge áram folyik át és közvetlenül az áramhozzávezetés -s föld közé van kapcsolva, míg a másikféle szolenoid a motorral sorba van kapcsolva. A többi kapcsolónak egynemű szolenoidjai vannak, melyek mind az áramvezetés és föld közé vannak kapcsolva. Ha a szolenoidokon áram nem folyik át, a (11, 12, 13, 15, 16, 17) kapcsolókat egyegy rúgó ama helyzetbe húzza, melyben a vas magok a második csoportba tartozó (lánczolatosan kapcsolt) szolenoidba nyúlnak. A rúgó feszültsége és az ampéretekerületek száma akként van megválasztva, hogy mikor a mótoráram erőssége az indításnál bizonyos fokig kisebbedik, a mellékáramkörbe kapcsolt szolenoid által kifejtett húzóerő a főáramkörbe kapcsolt szolenoid ós a rúgó által kifejtett húzóerőnél nagyobbá legyen. Ekkor a kapcsoló elfordul és az indító ellenállás hozzá tartozó részét röviden zárja. A berendezés működési módja a következő : A vezető álláshelyéről az összes motorkocsikon elforgatja a (6) hengereket, pld. a föntebb hivatkozott 2894-8. számú szabadalomból ismert relais-k segélyével, úgy hogy a jobb oldalt alkalmazott áramzáró kefék a hengert a (h) vonal (2. ábra) mentén érintik A baloldalt alkalmazott áramzárókefék ugyanekkor a hengert a (h, h) vonal mentén érintik. A jobboldali négy alsó kefe és a baloldali két alsó kefe, melyek a (77) kapcsolóval és a (39, 40, 41) vezetékekkel működnek együtt, a találmány lényegét nem érintik és csakis arra szolgálnak, hogy a (6) henger mozgását a következő kocsi hengerére vigyék át. Most már a következő áramkör létesül: a liozzávezetés (42, 43, 44), vezetékek (32). szolenoid föld. A (32) szolenoid gerjed és a (14) kapcsolót a 2. ábrán látható helyzetbe fordítja, mikor az áram útja a következő fog lenni: a hozzávezetés, (42, 43, 45, 46) vezeték, (10) kapcsoló (mely még az 1. ábrán látható helyzetben van) (47), vezeték, (79) szolenoid, (48) vezeték, föld. Gerjed tehát a (79) szolenoid, mely a (7) kapcsolót fordítja a 2. ábrán látható helyzetbe. Ez most már a (42 és 49) vezeték között létesít kapcsolatot és a következő áramkört zárja: az áram hozzávezetése, (42, 49, 50. 51, 52) vezeték, (23) szolenoid, (53) vezeték, föld, gerjed a (23) szolenoid és a (10) kapcsoló a 2. ábrán látható helyzetbe jut. Most már a motor áramköre zárva van és az a következő : hozzávezetés (42, 49, 54) vezeték, (10) kapcsoló, (55, 56, 57) ellenállások, (58) vezeték, (1) motor, (59) vezeték, 1 (30, 28, 26) főáramkörű szolenoidok, (60) vezeték, (14) kapcsoló. (61) vezeték, (2) mótor, (62) vezeték, (34, 36, 38) főáramkörű szolenoidok, föld. A vonat sebessége növekedésénél az áram erőssége csökken és amint egy bizonyos értéket elért, a (10) kapcsolón át zárt (25) mellékáramkörű szolenoid erősebbé válik, mint a (26) főáramkörű szolenoid és így a (11) kapcsolót a 2. ábrán látható helyzetbe forgatja és a (63) vezetéket közvetlenül az (56) ellenállással kapcsolja, vagyis az (55) ellenállást röviden zárja. A (11) kapcsoló eme helyzeténél a (12) kapcsoló (27) mellékáramkörű szolenoidja is gerjed és ha a mótoráram erőssége ismét bizonyos fokig csökkent, a (12) kapcsoló is elfordul, az (56) ellenállás röviden záródik és a (13) kapcsoló (29) mellékáramkörű szolenoidja gerjed. Ugyanaz a folyamat ismétlődik a (13) kapcsolónál, úgy hogy végül minden ellenállás kikapcsolódik és a lánczolatosan kapcsolt motorokon a teljes feszültségű áram megy át. Eddig a séma baloldalán alkalmazott kapcsolók közül egy sem mozdul el és az ezekhez tartozó összes áramkörök (kivéve a főáramkörű szolenoidokét.) megvannak szakítva. A vezető most már a szabályozó hengert eredeti állásába állítja vissza, melyben az áramzárókefék a hengert (jobb oldalt az (o), illetve (baloldalt) az (o—o) vonal mentén) érintik. Ennek következtében a (32 és 23) szolenoidok áramköre megszakad, ellenben a (24) szolenoidon áram megy át és a (10) kapcsoló a 3. ábrán látható állásba jut. A mellékáramkörű (23) szolenoid áramköre meg-