29557. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos vasúti féken

- 5 -soló elektromágnest a fékezőáramot szabályozó ellenálláshoz mellékzáriatba kapcsoljuk úgy, hogy a fékezőáram csökkenésével a forgattyúra ható elektromágnest gerjesztő áram erőssége növekszik. Természetesen ezen hatást más alkalmas módon is elérhetjük. A fentiekben ismertetett, elektromágneses hatásnak alávetett forgattyút azonban nem csupán a szó szoros értelmében vett elektromos fékeknél, hanem az elektromos áram által befolyásolt tetszőleges szerkezetű, pl. a fentiekben leírt vagy az alantiakban ismertetett vákuum- vagy légnyomású fékeknél is alkalmazhatjuk. A 16—18. ábrák a fékezőelektromágnesen eszközölt javításokat tüntetnek föl, és pedig a 16. ábrában hosszmetszetben és a 17. ábrában keresztmetszetben ábrázolt elektromágnesnél a lekeres hátsó részén több menetet alkalmazunk, mint a tekercs mellső részén, úgy, hogy az elektromágnes körte alakot nyer, miáltal a vonzóhatás egyenletesebb lesz. Ezen foganatosítási alak még azon újítást is föltünteti, hogy a fegyverzet a köpenyben golyókon van vezetve, melyek a fegyverzet és köpeny hornyaiban futnak és egy (68) bádoghenger nyílásaiban vannak elrendezve, mely a golyóknak egymáshoz viszonyított helyzetét biztosítja. A fegyverzet hossza előnyösen körülbelül a fegyverzet által megteendő út kétszeresét közelíti meg és hátulsó részén hosszának feléig terjedő szűkülő furattal lehet ellátva a vonzóerő egyenletességének fokozása czéljából. A 18. ábrabeli foganatosítási alak szintén megengedi, hogy a fegyverzet igen nagy utat tegyen meg anélkül, hogy a vonzás egyenletessége szenvedne. Ugyanis a fegyvezet a nála jóval vékonyabb és esetleg kúposodó (69) nyúlvánnyal van ellátva, melyen a (70) mágnesezhető anyagból álló bádogtárcsák sorakoznak. A fent leírt szerkezetre vanatkozólag még megjegyezhetjük, hogy a légnyomású fékszerkezetekkel kapcsolatban ismertetett készülékek légritkítással működő fékeken is alkalmazhatók, továbbá, hogy a légnyomású szerkezetnél a levegő megfelelő tartányok alkalmazása mellett állandó körfolyamot végezhet úgy, hogy a tömítési vesztesé geket pótló levegőt kivéve, állandóan ugyanazon levegő szolgál a fékszerkezet működtetésére. Alkalmazhatók továbbá légnyomású szerkezetek is a légszivattyúkat a kocsitengellyel összekötő tengelykapcsolások befolyásolására oly módon, hogy ha a nyomás a légtartányokban vagy vezetékekben a kívánt szélső értéket elérte, az említett szerkezetek a tengelykapcsolást oldják és a légszivattyú működését beszüntetik. A légnyomású szerkezeteket befolyásoló elektromágnesek egyes esetekben egymással sorosan kapcsolhatók, hogy vonatszakadás esetén a fékeket működtessék. A fent leírt légnyomású szerkezeteknél ismertetett légszivattyúk esetleg csak egyes kocsikban alkalmaztatnak és csővezeték segélyével köttetnek össze a szivattyúval el nem látott kocsik fékszerkezeteivel. A 3. és 4. ábrában föltüntetett szerkezetek átmenő pld. Westinghouse és Hardy rendszerű fékeknél is alkalmazhatók. Végül még megemlítendő a 19. ábrában föltüntetett szerkezet, melynél a légszivattyú is elektromosság segélyével működtetik. Ugyanis a (71) légszivattyú (72) dugattyúja egy (73) rúgó hatása alatt áll. A dugattyú a (74) elektromágnes fegyerzetére van erősítve. A (74) elektromágnes unduláló vagy periodikus árammal gerjesztetik, úgy. hogy a (72) dugattyút nagy sebeséggel mozgatja föl és le. A légszivattyú a (75) nyíláson ál levegőt sűrít a (76) fékhengerbe és a rúgó hatása alatt álló fékeződugattyút hátraszorítja addig, míg a (77) cső torkolata szabaddá válik és ezen csövön és a tartány felé nyíló (82) szelepen át a nyomólevegő a (78) fékezőtartányba áramlik és sűríttetik. A fönt leirt mágnesszivattyúnál, mint a rajzból látható, a tekercselések úgy vannak elosztva, hogy a dugattyúra működő erő a dugattyúra sülyedése közben a nyomás növekedésének megfelelően növekszik. | Ezen mágnesszivattyú helyett ugyan tet-1 sző leges elektromotorral kapcsolt szivattyút