29306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fölhevített czukorsüvegeknek vakuumban való szárítására és oly előszárított czukorsüvegek tovább vagy kész szárítására, melyeknek magja még nedvességet tartalmaz

- 2 -egymástól elválnak, azaz a süvegek megrepednek. Még könnyebben repedeznek meg a süvegek, ha azokat légköri nyomás helyett vakuumnak vetjük alá, egy oly készülékben, melynek falai, illetve fűtő testei lényegesen forróbbak, mint az elgőzölés, ill. vákuum alatt való száradás következtében erősen lehűlő czukor, mert a czukorsüveg külső rétege (köpenye) természetszerűen gyorsabban szárad, mint a mag. A forró készüléktől a süvegek köpenyének átadott meleg tehát a külső réteg megszáradása után e helyen már nem használtatik föl nedvesség elgőzölésére, mely okból a süvegek köpenye tovább melegszik, míg a nedves mag a benne még végbemenő elgőzölés következtében tovább hűl le, minélfogva összehúzódik és a süveg külső rétegétől elválik, úgy hogy repedések keletkeznek. Mondottakból kitűnik, hogy ha finomszemcséjű czukorsüvegeket vakuumban repedések nélkül akarunk szárítani, úgy az eddigi vakuumszárító eljárásokkal szemben a czukorsüvegek fölmelegítését és szárítását a hőnek megfelelő lassúsággal való hozzávezetése mellett olyképen kell eszközölni,hogy a czukorsiivegekben ekkor jelentékenyebb hőmérsékleti különbségek ne keletkezzenek, továbbá a vákuum alatti szárítás által előidézett meleg elvonást az elő- ill utánmelegített czukorsüvegekből akként kell foganatosítani, hogy ekkor n czukorsüvegek különböző rétegeiben megközelítőleg tökéletes hőmérsékkiegyenlítődés álljon be. Ennek elérésére a következőképen járunk el: A czukorsüvegeket (lásd a rajzot) az elzárható (B) térbe (I. ábra) vagy a vákuum alatt nem álló (A) vakuumkészűlékbe helyezzük (2. ábra harántmetszet, 3. ábra oldalnézet, a hol az oldalfal egy része el van törve). A süvegeket itt ismeretes pl. a 15480. számú német szabadalomban megadott módon levegővel hevítjük, melynek fölhevítésére ezen terekben gőzzel fűtött csövek vagy más fűtőtestek vannak elhelyezve. A (B) térnek az előmelegítés alatt zárva kell leunie, nehogy erősebb légáram keletkezzék benne, mely a süvegek szétrepedését idézhetné elő. A hevítés időtartama a czukorsüvegek nagysága szerint változik és 60—75 C. fokú levegőnek alkalmazásánál 8—12 óra alatt be van fejezve. A süvegek ekkor átlag 50—60° C. hőmérséklettel bírnak, mikor is azokat áz (A) vakuuinkészűlékben vákuum behatásának vetjük alá. E czélból a vakuumkészűléket, mely fűtői illetve hűtő készülékekkel bír, körülbelül a czukor hőmérsékletére hevítjük föl. A vakuumkészűlék fölhevítése különben az esetben, ha csak csekély víztartalommal bíró czukorsiivegeknek szárításáról van szó, fölösleges. Ha a vakuumkészűlék fűtve van, úgy a gőz vagy egyéb fűtő közeg bevezetését a légszivattyúhoz vezető szelep nyitása előtt vagy közben megszakítjuk. A vákuumot nem mint az eddigi eljárásoknál rohamosai), hanem csak fokozatosan, a süvegeknek a víz elgőzölése által előidézett fokozatos lehűlése arányában létesítjük, a mennyiben eleinte csak gyenge és aztán a légszivattyú szelepének fokozatos nyitásával lassan fokozódó vákuummái dolgozunk, úgy hogy a legnagyobb vákuum csak akkor áll be, ha már a süvegeknek elég idejük volt, hogy minden részükben lehűljenek. Minthogy a czukorsüvegek köpenye legelőbb szárad meg és ettől kezdve nedvesség elgőzölögtetésére több meleget nem használ föl, ennek daczára azonban még tovább kell lehűlnie, azért a vakuumszárító készülék hűtését akként kell végezni, hogy a szárító készülék hőmérséke körülbelül ugyanazon arányban síilyedjen, minta mely arányban abban a czukorsüvegek száradása előrehalad. Ha ezen elővigyázati rendszabályokat nem is alkalmazzuk, a mi az eddigi ismeretes eljárásoknál nem történt meg, vagyis ha a vákuumot a vakuumkészűléknek egyidejűleg elegendően előrehaladó lehűtése nélkül a légszivattyú szelepének nyitása által minden további nélkül gyorsan legmagasabb