29306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fölhevített czukorsüvegeknek vakuumban való szárítására és oly előszárított czukorsüvegek tovább vagy kész szárítására, melyeknek magja még nedvességet tartalmaz

fokára hajtjuk, úgy a czukorsüvegek köpenye természetesen forró marad és azon időponttól kezdve, melyben száradttá vált, hőmérséklete különösen gyorsan emelkedik, mert a szárító készüléktől továbbra is meleget vesz föl, míg a süvegek magja a benne még tovább végbemenő elgőzölés következtében tovább lehűl. Az ekként keletkező hőmérsékleti különbségekből következik be azután az, hogy a süvegek megrepednek. Ezért tehát úgy járunk el, hogy a vákuum mérvét azon hőmérséklet szerint szabályozzuk, melyet a készülék és e szerint a süvegek köpenye is folytonos lehűlésüknél fölvesznek. Ha pl. a készülék és a süvegek az elgőzölés kezdetén 55° C.-ra vannak hevítve, úgy a légszivattyúhoz tartozó szelepet anynyira nyitjuk meg, hogy körülbelül 60 mm. es higanyoszlopnak megfelelő vákuum keletkezzék. mert ezen vákuum alatt a víz 55° C.-nál forr. A szelepet aztán annyira fojtjuk, hogy a gőzölés a készülékben körülbelül 55—50° C.-fokú hőmérsékletnél megy végbe. Tehát sehol 5° C.-nál nagyobb hőmérsékleti különbség nem uralkodhat. Ha a készülék és evvel a süvegek köpenye is a munka további folyamán pl. 50° C.-ra lehűl, úgy a fojtott légszivattyúszelepet kissé jobban nyitjuk, hogy körülbelül 690—700 mm. higanyoszlopnak megfelelő nagyobb vákuumot érjünk el, melynél a víz körülbelül 50—459

C.-nál változik gőzzé. Fokozatosan nagyobbra emelkedő vákuum létesítése tehát a légszivattyúszelep vagy egy más mechanikai berendezés megfelelő szabályozása által történik olyképen, hogy a forrpont az illető vakuumban a czukorsüvegek köpenyének hőmérsékletével arányosan sülyed, míg a körülbelül 760 mm. külső légköri nyomás mellett a lehető legmagasabb, körülbelül 740—750 mm, higanyoszlopnak megfelelő vákuum elérve nincs, a mikor azután egyidejűleg a készüléknek és czukorsüvegeknek is körülbelül 40—25° C.-ra le kellett hűlniök. A szerint, hogy a czukorsüvegek fiuomabb vagy dur.ább szemcsézettel, kisebb vagy nagyobb szilárdsággal bírnak, a szárítókészűlék és a czukorsüvegek hőmérséklete között meghatározott viszony betartásában ingadozások állhatnak be, vagyis durvább kristályú szilárdabb czukorsüvegek szárításánál a készülék falazata és a czukorsüvegek között valamivel nagyobb hőmérsékleti különbségek állhatnak be, tehát gyorsabban folyhat a munka, mint a gyengére főtt és finomszemcséjű czukorsüvegeknél. Az összes czentrifugált vagy leszivárogtatott czukorsüvegeknél azonban mindenkor szükséges, hogy a növekedő vákuummái bizonyos arányban a szárító készülék is lehűljön, föltéve, hogy már megelőzőleg nem hült le körülbelül a környező levegő hőmérsékletére vagy ez alá. Ha a készüléket környező levegő túlmeleg arra, hogy általa az előbbinek gyors lehűlését elérjük, úgy a hűtést valamely hűtő közeggel végezzük, mely a fűtő közeg helyett a készülék fűtő testein átáramlik vagy a hűtést más módon eszközli. A czentrifugált czukorsüvegek a legritkább esetben száradnak egyszeri evacuálás és a vakuumnak egyszeri behatása után tökéletesen ki, mert az előmelegítésnek a repedés veszélyére való tekintettel csak mérsékelt hőfokoknál szabad történnie, a czukorsiivegeket tehát legtöbbnyire utánszárításnak kell alávetni. Az első szárítás következtében egészen lehűlt czukorsiivegeket tehát újból föl kell melegíteni és azután légüres tér hatásának alávetni, hogy a nedvességnek a czukorsüvegek. magvában még visszamaradt kis részét is eltávolítsuk. A már előszárított süvegek, melyek víztartalmuknak körülbelül 70 —90°/o

-át elveszítették, a megrepedés iránt különösen nagyon érzékenyek, vagyis az így kiszárított süveg a fölmelegítésnél könnyebben reped szét, mint egy nedves. Az utánszárítást tehát még nagyobb óvatossággal kell foganatosítani, mint az előszárítást. Az utánszárítandó süvegeket mindenekelőtt ép úgy. mint az előszárításnál, a zárt (B) hevítő térben vagy az (A) vákuum kész űlékben légköri nyomásnál 6—9 órán át után-