29244. lajstromszámú szabadalom • Javítás írótávíró adókon

Meg;]elent 1004. évi jan

uár lió 38-án. MAGY. g|jj KIR. SZABADALMI JjS|j& HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29244. szám. VII). OSZTÁLY. Javítás író távíró adókon. KOPIER-TELEGRAPH G ESE LLSGH A FT MIT BESCHRÁNKTER HAFTUNG CZÉG DREZDÁBAN. Bejelentésének napja 1903 junius hó 18 ika Elsőbbsége 1902 junius 8-tól kezdődik. Az eddig ismert író táviró-adók. melyek- , nél irón mozgása derékszögű koordinátákra | bontatik, az irónnal összekötött, ellenállások fölött elcsúszó emelők (vagy az irónnal öszszekötött, forgatható kontaktusokat vagy ellenállásokat mozgató húzó eszközök által) az irón mozgását nem bontják föl pontosan, hanem csak megközelítő helyességgel. A pontatlanság onnan származik, hogy az irónnak az egyik koordinata tengely irányában való mozgatása alkalmával a másik koordináta - tengelyhez tartozó emelő vagy húzó eszköz lengésbe jön, aminek folytán a körív és húr között levő eltérés következtében az emelő forgási pontja eltolódik, illetve a húzó eszköz hossza változik. Míg tehát az' irónnak egyik tengelyhez való párhuzamos mozgatása esetén a másik tengelyhez tartozó rendszerben az ellenállásnak nem volna szabad megváltoznia, minthogy az irón tervezett mozgatása a másik tengely irányában nullával egyenlő, mégis az ellenállás hibás változása az utóbbi rendszerben is előáll, ami által az irón mozgásának visszaadása minden más mozgási irányban is elváltozik. A hiba nagysága az emelő (vagy húzó eszköz) kilengésével nő. Ha azonban a kilengést oly csekélyre tennők, hogy a hiba jelentéktelenné válna, akkor czélszerütlen, alkalmatlan méretekre jutnánk. Jelen találmány czélja az ellenállás ezen említett hibás változását elkerülni; ezt azáltal érjük el, hogy az emelő forgási pontjának mozgási pályája mentén elrendezett ellenálláson az emelővel összekötött, oly görbülettel bíró ívalakú kontaktdarab csúszik hogy a kontaktívnek az emelő együttlengése alkalmával elkeriilhetlen eltolódása az érintési pontnak az ellenálláson való eltolódását nem vonja maga után. A kontaktív alakja tehát olyan, hogy az érintési pont annyival, amennyivel az emelő eltolódása folytán az ellenálláson előre menne, az egyidejű lengés folytán a kontaktív visszamenő görbülete következtében visszahelyeztetik, úgyhogy valóságban helyéről el nem mozdul. A hiba megszüntetéséből következik, hogy a két rendszer mindegyikében az érintési pont az ellenálláson csak azon eltolódást szenvedi, mely az illető koordinátamozgásnak megfelel. A találmány a mellékelt rajzokban két foganatositási alakjában van föltüntetve. 1. ábra az adó sematikus nézetét tünteti föl, melynél azonban világosság kedvéért az egyik emelő egjenesben való vezetése