29244. lajstromszámú szabadalom • Javítás írótávíró adókon

- i eí lett hagyva; a 3. ábra a megfelelő oldal- j nézetet tünteti föl, mely azonban csak az > egyik rendszert ábrázolja; a 2. ábra a má- | sodik foganatosítási alak részleges nézete. I (1) az irónt jelzi, mellyel a (2) és (2a) emelők vannak összekötve; ezen emelők (3) és (8a) forgó csapjai az egymáshoz derékszög alatt álló (4) és (ía) egyenes vezetékekben eltolhatók és az (5 5a) kontaktíveket hordják. Amint az 1. és 2. ábrák összehasonlításából látni lehet, a kontaktív az iróntól számítva, az első foganatosítási alaknál a (3), illetve (3a) csapszögön innen fekszik, a második alaknál pedig azon túl. A kontaktívek az egyenes vezetékek alatt fekvő (6) és (6a) ellenállásokon csúsznak. A kapcsolás olyan, amilyen ily író távíróknál szokásos; a (6) és (6a) ellenállások változása által az elektromos állapot a vevőhöz vezető elágazási távvezetékekben megváltoztatik. A következőkben a kontaktívekuek adandó alakot akarjuk közelebbről meghatározni; arról van szó, hogy az (5), illetve (5a) kontaktív és (6), illetve (6a) ellenállás közötti érintési pont eltolódásának nagyságát egyenővé tegyük azon mozgással, melyet az irón csúcsa a megfelelő komponensmozgás értelmében végez. Ha tehát az irón az 1. ábra szerint tetszőleges (p q) görbét rajzol, az (5), illetve (5a) kontaktívnek a (6), illetve (6a) ellenállással való érintkezési pontja b r, q útat tartozik megtenni. Ha azonban az iión (p)-től az irásfölület középpontja felé halad, akkor a (v) érintkezési pontnak helyén kell maradni; ez utóbbi esetet akarjuk analytikai módon követni. Ha az irón egyenes vonalban halad (p)-től (m)-ig, akkor (2) emelő (8) forgási pontja (t) pontig tolódik el, tehát (y) úttal. Az (5) kontaktívnek a (6) ellenállással való érintkezési pontja az (u) ponttal kell, hogy összeessék. A kontaktívnek egészen határozott görbülettel kell bírni, hogy az érintkezési pont el ne tolódjék. A görbületet egyenlettel akarjuk kifejezni: az (5) kengyel görbéje az a szög funkeziója; ha az emelőkar hossza = 1 és az út 3 u = a, akkor y = 1 (1-cos x) Ha x = a kontaktívnek a szöggel változó sugara, akkor x = a-(-y = a-j-l (l-cos a). Hogy megállapíthassuk, mily utat végez a (v) pont, ha az irón a (p q) utat írja le, el kell képzelnünk, hogy az irón egyenes vonalban halad (p)-től (r)-ig és azután (r)-től (q)-ig. A (p r) ut alatt a (v) pont a fönti egyenlet szerint állva marad. Az (r q) ut alatt az a szög nem változik és a (v) pont a (b) utat futja be, mely, mint könnyen be lehet látni, az (r q) úttal egyenlő. Ha a kontaktív a (3) forgási ponton túl (2. ábra) fekszik, akkor má,s görbülete van és a következő egyenlet áll fönn x=a-|-y = a-|-l (1-cos a). SZABADALMI IGÉNY. Javítás író táviró-adókon, melyeknél az irón mozgása derékszögű koordináták szerint bontatik föl ellenállásokon csúszó emelők által, azáltal jellemezve, hogy az eltolható emelők és az ellenállások közti érintkezés oly görbületű kontaktíveken történik, hogy az irón csúcsának az egyik koordináta-tengellyel párhuzamos egyenes vonalú mozgásánál a másik koordináta - tengelyhez tartozó emelőnek párhuzamosan föllépő mozgása az ezen emelőhöz tartozó kontaktív érintkezési helyének ellenállása mentén való eltolódását nem vonja maga után. (2 rajzlap melléklettol.) FAUA» ftfeZVÉNi TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPESt&ft