29113. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közúti mótoros kocsiknak (automobiloknak) vasúti járművek vontatására való alkalmazására

Megjelent 1904. évi január hó 15-én. MAGY, SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 29113. szám. V/b. OSZTÁLY­Berendezés közúti mótoros kocsiknak (automobiloknak) vasúti jármüvek vontatá­sára való alkalmazására. TLASKAL LAJOS CS. ÉS KIR. VEZÉRKARI KAPITÁNY BÉCSBEN. Bejelentésének napja 1903 április hó 6-ika. Elsőbbsége 1900 szeptember 6-tól kezdődik. A jelen találmány czélja, hogy közúti mótoros kocsikat (automobilokat) ezek hajtókerekeinek a földön (úton vagy a va­súti vágány ágyán) való nagyobb adhéziója folytán ott, hol a lokomotivokat a kere­keknek a síneken való csekélyebb adhéziója miatt igen nehézre kellene építeni, loko­motivok helyett vasúti járművek vontatá­sára lehessen alkalmazni. A mellékelt rajzon egy ilyen alkalmazás­hoz szükséges berendezések sematikusan vannak bemutatva. A közúti mótoros kocsi hajtókerekei vagy a vágányon belül (rendes vágányú vasutaknál 1. ábra), vagy a talpfák végein kívül (keskeny vágányú, mezei vasutaknál 2. ábra) haladnak. A mótoros kocsinak nem a hajtókereken nyugvó része, hogy az a közút ellenállása helyett csak a vasút el­lenállásával bírjon, egy a mótoros kocsi állványának alsó lapján elrendezett (A) alá­támasztó sarú közvetítésével (5. ábra) egy (E) vasúti kocsira támaszkodik, úgy hogy a hajtókerekek egyenes pályán a vágány mentén haladnak. A kanyarulatokban való kormányzásra vonatkozólag a következőket kell tekin­tetbe venni: Ha az (E) vasúti kocsira támaszkodó (A) alátámasztó sarú a (v) pontban (3. ábra) csupán forgathatóan volna ágyazva, a mó­toros kocsi (v h) hossztengelye a befutandó görbe pálya egy húrját képezné és a (T TI) hajtókerekek a talpfák végeibe, ille­tőleg a sinekbe beleütődnének. Ennek meg­akadályozására a mótoros kocsi hajtóten­gelyének folytonosan megközelítőleg su­gárirányban, tehát a mótoros kocsi hossz­tengelyének folytonosan megközelítőleg érintő irányban kell állania a görbéhez ké­pest (4. ábra), a mit az által érünk el, hogy a mótoros kocsi állványát a mótoros kocsi és az (E) vasúti kocsi hossztengelyének (a) metszési pontjában kényszermozgásúlag kötjük össze az (A) alátámasztó sarut tartó (E) vasúti kocsival. A mótoros kocsi (A) alátámasztó saruja ekkor az (E) vasúti ko­csin (v) pontból (x) hosszal kifelé (vl) pontba kell hogy eltolódhassék, mikor is a mótoros kocsi hossztengelye, úgyszintén az (E) vasúti kocsi hossztengelye az (a) met­szési pont körül elforog. Stabilitási tekin­tetekből természetesen ezen (x) hossznak kisebbnek kell lennie a nyomtávolság fe­lénél. Az (A) alátámasztó sarú ezen oldal­irányban való eltolódása önműködően megy

Next

/
Thumbnails
Contents