29105. lajstromszámú szabadalom • Gáz vagy légkompresszor
2 — keresztül történik, kiszorítása szintén ezen csöveken keresztül. A (Cl) harang fölötti és alatti tér egy (P) szelepházzal (5. ábra) áll összeköttetésben, mely (e el) bevezető és (e2 eB) kivezető szelepekkel bír. Az (Al) henger fölső része az (El) eső és egy (Gl) csatorna által az (F) szelepház azon kamrájával áll összeköttetésben, melyben (el) szívó és (e3) nyomó szelepek vannak elrendezve. Az (Al) henger alsó része a (Dl) függélyes cső és a henger fenekében alkalmazott (D2) csatorna által az (F) szelepház egy elkülönített kamrájával áll összeköttetésben, melyben (e) szívó és (e2) nyomószelepek vannak elhelhelyezve. Az (al) gyűrűalakú víztér állandóan vízzel van telve és pedig a mótor (c2) kivezető csöve útján, mely az (Al) hengerbe torkol vízterének feneke közelében és melyből a víz az (Al) henger középpontja felé folyik. A víz a ÍR11 hengerben egy (F2) túlömlési cső magasságáig emelkedik, mely cső a (Bl) henger falában van elhelyezve és csappantyúval bír, hogy a gáz kitódulása megakadályoztassák. Az (F2) túlömlési csövön keresztül elfolyó víz a csappantyútól a henger falában lévő túlömlési nyílás alsó szélén keresztül elvezethető. Az (al) gyűrűalakú térben lévő víz a (Cl) harang külső és belső oldalán váltakozva sülyed és emelkedik oly magasságra, illetőleg mélységre, mely a harang külső és belső oldalára gyakorolt nyomások különbségével egyenlő. A két (e el) szívószelep a gázvezető csővel áll összeköttetésben, míg az (e2 e3) nyomószelepek egy (j) csatorna és egy függélyes (Hl) cső hözvetítésével egy (j2) gáztartánynyal vannak összekötve. A (j2) gáztartány egy (Ll) hengerbe van állítva, és egy (Ml) gyűrű segélyével a kívánt nyomásra van megterhelve. Hogy a gázvezetőcsőben uralkodó nyomásingadozásokat lehetőleg csökkentsük, e csövet a (J2) gáztartány fölött lévő (Y) dóm fölső részével hozzuk összeköttetésbe, mimellett fontos, hogy ezen (Y) dóm lehetőleg gázmentesen legyen elzárva és hogy a fölösleges víz kibocsátására szolgáló (Z) cső elzárható legyen. A szivattyú működtetése az (A) vízmótor segélyével történik, mely közvetlenül az (Al) henger fedelére van szerelve. Az 1. ábrán látható mótor a differenczialszivattyúk elve szerint működik, mely azon előnynyel bír, hogy egyszerűen működő szelep használható egy kétszeresen működő motorhoz. A szelepmozgás positiv, azaz közvetlenül víznyomás segélyével történik és semmiféle külső mozgató szerkezettel nem bír a szelep. A (B) fődugattyú vagy köldök mosását egy (G) főszelep szabáljT ozza, mely szabályozását viszont egy (FI) mel'ókszeleptől nyeri. Az (FI) mellékszelepet ismét- közvetlenül a (B) fődugattyú mi'1 '., ód te ti löketének mindkét végén. Ily mó^jii egy, minden holtpont nélküli teljes mozgási periódust nyerünk tekintet nélkül r mótor működési sebes-1 ségére. A '"ét:. v O) dugattyújának legalsó helyzetében a (G) főszelep pedig azon helyzetében van a rajzon föltöntetve, midőn éppen fölfelé kezd mozogni. A (B) fődugattyú föliilete, mely dugattyúnak alsó része a kompresszor szivattyúzó harangjával áll közvetlen kapcsolatban, félakkora, mint az (A) főhenger keresztmetszete ; ennélfogva a (C) dugattyú fölső lapjának fölülete. Ha a (J) vízbevezető csatorna nyitva van, a nyomó víz a dugattyú alsó lapjára állandóan hat, míg a dugattyú fölső lapjával csak időnkint jön öszzeköttetésbe a (G) főszelep helyzetének megfelelően. Ha a (G) tőszelep az (A) henger fölső részét a (H) kieresztő csővel egyenes összeköttetésbe hozza, (1. ábrát), a (C) dugattyú állandó erővel, mely pl. 30 kg.-ot tesz ki, fölemelkedik, míg ha ugyanezen szelep a teljes 60 kg-nyi víznyomásnak engedve fölemelkedik, hogy a nyomóvizet a dugattyú fölső részére hatni engedje, akkor a dugattyú 30 kg.-nyi túlnyomással lesülyed, miközben a dugattyú alatt levő víz is a dugattyú fölé kerül. A (G) főszelep működése ugyanezen elven alapszik. A fölső (g) szeleprész fölülete kétszer akkora, mint az alsó (gl) szeleprészé. A (gl) szeleprész alsó lapjára állandóan a (J) nyomó csövön keresztül betóduló nyomó víz
