29105. lajstromszámú szabadalom • Gáz vagy légkompresszor

— 3 — hat, míg a (g) és (gl) szeleprészek közötti tér a (H) kibocsátó csövei állandó összeköttetésben áll. Az (Fl) mellékszelep működése a (g) szeleprész fölső lapját váltakozva kapcsolatba hozza a be- és kivezető csatornákkal. Ha a (g) szeleprész fölött levő tér nyomás czéljából a bebocsátó csatornával jön kapcsolatba, a (G) főszelep lesülyed, mivel a (G) szelepre gyakorolt lefelé ható erő a fölfelé ható erőnél készer nagyobb. Ha pedig a (g) szeleprész fölött lévő tér szívás czéljából a kibocsátó csatornával közlekedik, a (G) főszelep a (gl) szeleprész alsó lapjára ható nyomás következtében fölemelkedik. Ha a (G) főszelep alsó helyzetében van (1. ábra), az (A) henger fölső részébe vezető (K) csatorna a (g2) nyílások által a (H) kibocsátó csővel közlekedik; a mótor dugattyúja tehát fölfelé indúl. Ha a (C) dugattyú a (B) plungerrel löketének fölső végére ért, a (Q) fej megnyitja az (Fl) mellékszelepet a nyelén lévő (r) fejrész segélyével úgy, hogy a víz a (G) főszelep fölső oldalából kifolyik, mely szelep ekkor fölfelé indul és a (J) csatornából beáramló nyomóvíz számára a (K) csatornát megnyitja. A mótor (B) dugattyúja tehát most lefelé indul és útjának végén (Q) fejet a (q) csavaranyával érintkezésbe hozza, mikor is az (Fl) mellékszelepet lerántja és ennek következtében a nyomó-vizet újból a főszelep fölső részébe jutni engedi, mely azután a szelepet ismét lefelé nyomja s. i. t. Az (Fl) mellék szelep (E) tokja három (m 1) és (n) nyílással bír, melyek sorban (M L) és (N) csatornákkal közlekednek. Ezen csatornák közül (M) az (0) cső útján, mely az (A) főhenger fölső részébe van beöntve, a (H) kibocsátó csőhöz vezet. Az (L) cső a (G) főszelep tokjának fedelével, míg a nyomó víz bevezetésére szolgáló (N) csatorna az (A) főhenger testében elrendezett (P) cső útján a vízbeeresztő (J) csatornával van összekötve. Az (Fl) mellékszelep löketének alsó végén van ábrázolva, mikor is az (n) nyílás az (1) nyílással áll összeköttetésben, tehát a beáramló nyomó víz a (G) főszelep fölé juthat. Ha azonban a segédszelep fölső helyzetében van, az (m) nyílás az (1) nyílással közlekedik, úgy hogy a víz a főszelep fölül most szabadon kiáramolhatik a (H) kibocsátó csőbe. A segédszelep egy (f) hüvelylyel bír, míg két keskeny (a) és (al) bőrbetét szolgál a szeleptömítés és vezetés czéljára. Az (f) hüvelyben köröskörül több (I) fúrat van, melyek az (Fl) szelep löketének épen felébe esnek. Az (Fl) szelep ki van egyensúlyozva azáltal, hogy az (A) hengert megtöltő víz az (S) fúraton át a szelep fölső részébe juthat. A 2. ábra a segédszelep tokjának egy részét az 1. ábrára merőleges metszetben mutatja az (e4) szorító-csavar föl tüntetésére. E csavarnak az a czélja, hogy a mellékszelepnek az (E) szelepházból önsúlya következtében való kiesését meggátolja, ha az kopás folytán nagyon meglazulna. A (B) fődugattyú löketét fölülről az határolja, hogy a (Q) fej az (E) szeleptok alsó részébe ütközik, alulról pedig, hogy a (C) dugattyú egy (T) csőtoldattal jön érintkezésbe. A fölfelé meghajlított (U) bőrbetét a nyomó víznek a mótor alatt elrendezett kompresszor-szivattyú tokjába való folyását gátolja meg. A 3. ábra egy quadranst oldalnézetben mutat, mely a szabályozó csap emeltyűjére vau szerelve. A csap a (J2) gáztartány magasságának szabályozására szolgál. A (b) csavaranya meglazítása után a (d) quadrans és az ezzel kapcsolatban álló csap forgója a (h) emeltyűhöz képest elmozgatható. Ha a (J2) gáztartány az (Ll) medenczében nagyon magasra emelkednek, a (d) quadrans lassan fölfelé mozog, ha pedig a tartány nagyon mélyre süiyed, a (d) quadrans lefelé mozog. Lassú mozgás jelentékenyen befolyásolja a (J2) tartány helyzetét. Az (A) motort, mint már említettük, a könnyű (J2) gáztartány szabályozza, melybe a komprimált gázt szivattyúzzuk be. Mihelyt ugyanis a (J2) tartány emelkedik, az összekötő rúd az (Ul) szabályozó szelep vagy csap (V) emeltyűjét működésbe hozza. Az (Ul) csap egy a motorhoz vezető (W) csőre van szerelve. A (J2) gáztartány emelkedé-