29034. lajstromszámú szabadalom • Nagy nyomású explóziós erőgép fokozatos sűrítéssel és hűtéssel
Megjelent 1903. évi deczember hó 30-án. MAGY. gl KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29084. szám. V/d/3. OSZTÁLYNagynyomású exploziós-erőgép fokozatos sűrítéssel és hűtéssel. BECKER RICHÁRD MÉRNÖK MÖDLINGBEN ÉS REISSER ADOLF MÉRNÖK WIENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 junius hó 23-ika. Az exploziós erőgépeknél arra törekszenek, hogy kis tüzelőanyagfogyasztás elérése czéljából lehető nagy sűrítési- és robbanófeszültségekkel dolgozzanak. Míg a régebbi világítógáz-mótorok a keveréket 4 -5 abs. atmoszférára sűrítették és ezáltal 10—12 abs. atm. égési feszültséget létesítettek, addig az újabb gázmotorok egész 7—8 abs. atm. sűrítéssel és 18—20 abs. atm. és még nagyobb exploziófeszültséggel dolgoznak. Azonban az eddigi négy és kétütemű szerkezetekkel lényegesen nagyobb feszültségeket nem érhetünk el, minthogy a levegő és gáz keverékét (vagy folyékony tüzelőanyagok gőzét) nem lehet egyszerre (azaz egy huzamban) 7—8 abs. atm.-nál erősebben sűríteni, a nélkül, hogy az emellett föllépő lényeges hőmérsékletemelkedés által előgyujtások képződnének. Hogy utóbbit elkerüljük és még nagyobb sűrítési feszültségek' t érjünk el, különleges segédeszközökre van szükség. Ily segédeszközök gyanánt eddigelé a következők alkalmaztattak. A levegő egyedüli sűrítése egészen az égési feszültségre és utólagos tüzelőanyaghozzávezetés, mely eljárás az ügynevezett «Diesel-mótor»-nálhasználtatik; továbbá víznek a szívás alatt való befecskendezése a keveréknek a sűrítés alatti hűtésére (Bánki-mótor). Egy további eljárás képezi már most a jelen találmány tárgyát. Ezen eljárás abban áll, hogy az égési levegő, valamint a gáz, mindegyik külön-külön vagy a kettő keverve, különleges szivattyúkban egyszer vagy többször elősűj íttetik és mindegyik sűrítés után egy hűtött közbekapcsolt tartányon halad át, hogy végül a légköri nyomásnál lényegesen nagyobb feszültséggel, azonban oly hőmérséklettel lépjen az égési hengerbe, mely (lényegesen) nem nagyobb a kiillég hőmérsékleténél, mire az égésihengerben úgy, mint az eddigi exploziós gépeknél a végfeszültségre sülyesztetik és gyújtás által robbantatik, mire a nagyfeszültségű gázok munkát végezve kiterjeszkednek. Ha például- a henger sűrítőtere — a löketköbtartalom Vi részéve], tehát az összes köbtartalom 1 /6 részével egyenlő és a dugattyúval légköri nyomású levegőt szívatunk be, akkor az eredeti köbtartalmának 1 /6 -ére összeszorított keverék a sűrítőlöket végén 7—8 abs. atm. nyomással fog bírni. Ha ellenben ugyanezen hengert oly keverékkel hagyjuk megtelni, melynek feszültsége már 1 atm. túlnyomással, azaz mely 2 abs. atm,
