29034. lajstromszámú szabadalom • Nagy nyomású explóziós erőgép fokozatos sűrítéssel és hűtéssel

— á — feszültséggel bír, melynek hőmérséklete azonban ennek daczára nem nagyobb a küllég hőmérsékleténél, akkor sűrítési végfesziiltség gyanánt ismét a kezdeti feszültségnek körülbelül nyolczszorosát kapjuk, mely ezen esetben körülbelül 16 abs. atm. és pedig előgyújtás nélkül, minthogy a sűrítési fok és a kezdeti hőmérséklet ugyanazok, minek folytán a véghőmérséklet sem nagyobb, mint eddigelé. Ha ezután az első esetben (elősűrítés nélkül) az égési feszültség a gyújtás után körülbelül 20 abs. atm. tesz ki, akkor ugyanazon keverék az utóbbi esetben (elősűrítéssel) körülbelül 40 abs. atm. nyomással fog bírni a gyújtás után, miért is égési melegének lényegesen nagyobb értékét alakítja át munkává. Ezen munkafolyamot a következőkben a mellékelt rajzon vázlatosan föltüntetett négyütemű mótor segélyével van leírva, mely kétfokú sűrítéssel és egyfokú terjeszkedéssel bír. Az (a) munkahengerben a (b) dugattyú mozog, melynek hátsó oldalára az égési gázok hatnak. A (b) dugattyú előtt levő hengertér egy tömítőszelenczével bíró födél által van elzárva és az égési levegő részére elősűrítő szivattyú gyanánt szolgál. Egy külön kis (c) dugattyú a gáz sűrítésére szolgál. A működési mód már most a következő : A (b) dugattyú minden hátra felé való löketnél a (d) hengertolattyún át a henger egész köbtartalmának megfelelő levegőmennyiséget szív be, melyet sűrít és az (e) nyomó szelepen át a hűtött közbekapcsolt (f) tartányba hajt be. A (c) szivattyú által a levegővel egyenlő feszültségre sűrített gáz a szintén hűtött közbekapcsolt (g) tartányon áramlik át. Kevéssel a munkahengerben végbemenő kiputt'ogólöket vége után a (h) légbeeresztőszelep és egyidejűleg az (i) gázszelep is kinyílik és erre a dugattyú előre való haladása közben a levegő és gáz egyidejűleg a hengerbe áramlik, míg a dugattyúút 60%-a után mindkét szelep elzáratik, mire a bezárt keverék a dugattyúút hátralévő részében kiterjeszkedik, hogy a hátrafelé való löketnél ismét sűríttessék és végül a löket végén egy izzó cső vagy , elektromos szikra által meggyújtassák, minek megtörténte után úgy, mint egy közönséges négyütemű motornál, a kiterjeszkedés és kipuffogás megy végbe. A keverék beáramlásának a dugattyúút 60%-ánál való elzárása lehetővé teszi, hogy a sűrítőtér a löketköbtartalomhoz képest lehetőleg kicsi és ezáltal a terjeszkedés lehető nagy legyen, úgy hogy a terjeszkedési végfeszűltség, daczára a nagy, körülbelül a 40 abs. atm. és nagyobb feszültséggel bíró exploziónak lényegesen nem nagyobb, mint a közönséges motoroknál. Magától értetődik, hogy a munkadugattyú a hátrafelé való mozgásnál tiszta levegő helyett levegőt és gázt keverve is szívhat be, amikor azután a külön gázszivattyú és az ehhez tartozó második hűtő elmaradhat. Végül még egyszer hangsúlyozandó, hogy a leírt kiviteli alak csak példa gyanánt szolgál. így a gáz és levegő, ahelyett, hogy külön-külön sűríttetik és hűttetik, keverve is sűríthető és hűthető, mi mellett a sűrítési fokok száma is tetszésszerinti. Lényeges az, hogy mindegyik sűrítés után körülbelül a külső hőmérsékletre való hűtés történjék. Épígy közömbös a találmány lényegére az is, hogy- az elősűrítéshez külön szivattyúk alkalmaztatnak-e, vagy hogy a sűrítés a hengernek munkát nem végző oldalán történik-e. Epígy nem bír fontossággal a találmányra nézve a közbekapcsolt hűtők szerkezete sem. SZABADALMI IGÉNY. Nagy nyomású exploziós erőgép fokozatos sűrítéssel és az egyes sűrítési fokozatok közötti hűtéssel, jellemezve azáltal, hogy a levegő és a gázalakú tüzelőanyag, mindegyik külön-külön, vagy mindkettő keverve a munkahengerbe való belépés előtt különleges szivattyúkban fokozatosan lényegesen nagyobb feszültségekre sűríttetik és minden újbóli sűrítés előtt lehetőleg ismét az eredeti hőmérsékletre hűttetik, hogy az utolsó hűtés után a munkahengeiben a kivánt feszültségre sűríttessék, mire ismert módon, úgj7

, mint a közönséges négy- vagy kétütemű