28973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxycyclohexancarbonsavaknak, cyclohexencarbonsavaknak, ezek estereinek és oxyclohexancarbinoloknak (terpernglycoloknak) előállítására
CH, OH, C CH, CH, / \ \> CH, CH- CH-. OH CH-CH, is képződik. (A kettős kötés lielyzete egyelőre bizonytalan.) III. példa. Trimethyl-oxycyclohexankarbonsavnak trimethyl-cyklohexenonkarbonsav redukálása útján való előállítása. A trimethyl-cyclohexenonkarbonsav melyet esteréből kálival való elszappanosítás útján mérsékelt hőmérséknél kapunk oly kristályokat alkot, melyek olvasztásnál vagy vízzel, vagy alkáliákkal való főzésnél szénsavra és isophoronra bomlanak föl. 25 rész trimethyl-eyclohexenonkarbonsavat hígított nátronlúgban föloldottunk, az oldatot 250 rész alkohollal fölhigítottuk és ezután 22 rész nátriumot vagy megfelelő mennyiségű nátriumamalgamot adagoltunk hozzá; eközben hűtéssel arról gondoskodtunk, hogy a hőmérsék az egyik esetben 25°-on, egy másik esetben 45°-on túl ne menjen. Az eredmény mindkét esetben ugyanaz volt. Mihelyt a nátrium elhasználtatott, az oldatot az alkohollal és isoforon kihajtása czéljából vízgőzzel destilláltuk. A visszamaradó alkálikus oldatból a trymethyl-oxy-cyclohexankarbonsavat szokásos módon elkülönítettük. Olycol ezen esetben nem képződött. A nyert oxysav mennyisége a fölhasznált trimethyl-cyclohexenkarbonsav 22%-át érle el, az utóbbi nagyobb része szénsavvá és isoforonná bomlott föl. IV. példa. Trimethyl-cyclohexenoncarbonsav elektrolytikus redukálása trimethyl-oxycyclohexankarbonsavvá. 10 rész trymethyl-cyclohexenonkarbonsavestert 100 rész 5%-os nátronlúgban alkohol hozzáadásával föloldottunk, diafragma alkalmazásával és C03 -áram keresztülvezetésével elektrolysisnek vetettünk alá. Az alkoholt ezután vízgőzzel kihajtottuk az alkálikus folyadékot aetherrel kezeltük és az aether kihajtása után a változatlan ketoester megsemmisítése czéljából az olajat három órán keresztül erősen konczentrált alkoholikus kálival főztük. Az alkoholnak és isoforonnak vízgőzzel való kihajtása után az alkalikus folyadékot megsavanyítottuk és aetherrel való rázással az oxysavat kiválasztottuk. Hasonló módon lehetne a trimethyl-cyclohexenonkarbonsavat elektrolytikus úton trimethyl-oxy-cyclohexankai bonsavvá redukálni. A nyert oxysav mennyisége mindkét esetben lényegesen kisebb, mint a többi, leírt redukálási módszereknél. V. példa. Trimethyl-oxy-cyclohexancarbonsavnak trimethyl-cyclohexenoncarbonsavesternek savas oldatban zinkkel, vassal, magnéziummal stb. való redukálása útján való előállítása. 25. rész trimethyl-cyclohexenoncarbonsavestert ugyanannyi jégeczettel hígítottunk és abba jéggel való hútés közben a telítésig chlorhydrogént vezettünk be. Egy nap -állás után 30 rész zinkport vezettünk be kis adagokban. Minthogy a reakczió erős hőfejlődéssel jár, az oldatot eleinte jéggel hűtöttük és később, midőn a reakczió lassult néhány óráig forró vízfürdőben fölhevítettük. A ketoester a szabaddá váló hydrogént gyorsan fölveszi, úgy hogy csak a művelet vége felé fejlődik szabad hydrogén. Erre a folyadékot vízzel hígítottuk, fölös mennyiségű nátronlúgot adagoltunk és vízgőzzel desztilláltuk, a mikor is kis mennyiségben megy át trimethyl-cyclo-hexencarbonsavester. A lombikban visszamaradó vörössárga olajat aetherben fölfogtuk, hamuzsír fölött megszárítottuk és az aether ledesztillálása után vacuumban desztilláltuk. 125—140° (9 mm)-nél forró frakczióból ismételt desztillálás által tiszta állandó forrpontú, ismeretes tulajdonságokkal bíró trimethyl-oxy-cyclohexancarbonestert lehet kiválasztani, mely konczentrált alkoholikus kálival szabad oxysavat szolgáltat. Ezen ester mellett nagy mennyiségű, nagy forrponttal bíró testek keletkeznek, melyek a lombikban sűrű barna syrup alakjában maradnak vissza.
