28940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércztelepeknek kikutatására
vábbá még az áramkörbe egy Ampere-mérőt is beiktatni. Ezen alárendelt intézkedések nem képezik a találmány részeit és az egyszerűség kedvéért a rajzban el vannak hagyva. Mellékelt rajzon az 1. ábra az induktornak és a hozzátartozó vezetékeknek vázlatos képe, a 2. ábra az induktor elektromágneseinek sarkait és fegyverzetét ábrázolja, a 3. ábra a rezonátor vagy fölvevőkészülék metszete, a 4. ábra a rezonátor vagy fölvevőkészűléknek valamint az elektródáknak és vezetékeknek oldalnézete, az 5. ábra a harmadik ábrának 5—5 vonalszerinti metszete, a 6. ábra függélyes metszet a fölvevő készüléknek egy összekötő csavarán át, a 7. ábra a tekercselésnek és kapcsolásnak sémáját mutatja. Az 1'.—10'. ábrák oly készülékek különféle alakjait különböző részletekben mutatják, melyek a priméráram megszakítására szolgálnak. Az (A) induktor vasmagja egy csomag lágy vasdrótból áll és egy megnyújtott patkó alakjára van hajlítva. A patkó két szára a csévéken túlnyúlik, mely csévék tekercsekkel vannak ellátva és két (a) sarkot képeznek, melyek között a forgatható (b) fegyverzet van elrendezve, mely (b) fegyverzet sok réteg lágyvasból van képezve. A (b) fegyverzet két vége úgy van megalkotva, hogy ha a köztük és az (a) sarkok közötti hézag át van hidalva, a kontaktus a fegyverzet végei és a sarkok között a lehető legnagyobb (2. ábra). A fegyverzetnek forgástengelye elegendő súrlódással van ágyazva arra, hogy a fegyverzet úgy legyen megtartható, hogy végei és a mágnesek sarkai között elegendő nagyhézag maradjon. A fegyverzet és a mágnesek pólusvégei együttvéve épp oly hosszúak mint a mágnesek alsó végeit összekötő (c) ív, oly czélból, hogy ha a hézag zárva van, a mágnesáram kiegyenlítessék. A (d, d) a fővezetékekhez tartozó mágnestekercseknek végei egy (B) átkapesolóhoz vezetnek, mely úgy van megszerkesztve, hogy a két primércséve párhuzamosan és egymásután is kapcsolható; a mellékelt rajzon egymásután vannak kapcsolva. A fővezeték a (C) kondenzátorral vagy áramgyűjtővel is össze van kötve. A primérvezetéknek megszakítása egy független kettős (D) áram megszakítóval (kommutátor) történik, melynek elektromágnese egy külön vezetéken át tápláltatik árammal. A priméráram a párhuzamosan vagy egymásután kapcsolt áranunegszakítókon vezethető keresztül; lehet azonban csak egy árammegszakítót is alkalmazni. A priméráram a következő utat teszi meg: Az áram egy áramforrásból pl. az (E) telepből kiindulva az (F) megszakítón át az (l)szorítócsavarhoz jut, mely a (2) szalag útján a (B) átkapcsolóval van összekötve. Innen az áram a mágnes baloldalán levő primaertekercsnek fölső végéhez és azután a tekercsen át a (3) szalaghoz jut, mely a (B) átkapcsoló (4) szalagjával s ennek révén az elektromágnes jobb oldalán lévő primaertekercsnek fölső végével van vezető összeköttetésben ; ezen tekercs alsó végétől az áram a (B) átkapcsolónak (5) szalagjához és azután a (6) szorító csavaron át a (D) árammegszakítóhoz fut. Ezen árammegszakító két egy középső lemezhez képest symetrikusan elrendezett azonos részből áll. Az alábbiakban csak az egyik részen átmenő áramok vannak leírva, mivel a másik részen átmenő áramok ugyanolyanok és rajzból könnyen kivehetők. A (6) szorírócsavartól egy drót vezet a rugalmas (7) karhoz, a mely egy (8) peczekkel van ellátva; ezt egy (e) rúgó, melynek feszültsége az (f) csavarral szabályozható, a szilárdan álló, de beállítható (9) kontaktushoz szorítja. Az áram ezen át a (10) részbe és a (11) szalagon át a (12) szorítócsavarhoz és innen vissza az (E) áramforráshoz halad. A (C) kondenzátor a (6 és 12) szorító csavarok közt van bekapcsolva. A primaeráramnak megszakítását a (8) és (9) kontaktusok eltávolítása okozza a következő módon:
