28940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércztelepeknek kikutatására

— 4 — Egy a (h) áramforrás által gerjesztett (g) elektromágnes egy forgathatóan alkalmazott (i) horgonyt ránt magához, melynek szára az állitható (j) súlyt hordja. Ez által a megterhelt horgony nagy sebességet nyer és egy előrenyúló (k) peczekkel a (7) karra üt, minek következtében a (8 és 9) kontaktusok között az áram hirtelen megszakad. Ha az (i) horgony tovább mozog, akkor a (h) telep áramköre a szilárdan álló, de beállítható (1) csavarnál megszakad, miáltal a (g) mágnesek delejességüket elvesztik és az (i) horgonyt eleresztik, mely az (m) rugó húzóhatása folytán eredeti állásába visszatér. Ez által a (8 és 9) kontaktusok között az érintkezés helyre áll és a (h) telep áramköre is újból záródik, és a (g) mágnes ismét gerjesztetik és így tovább. Ezen készüléknél nagyon előnyös, hogy a (8 és 9) kontaktusok az (i) horgony lengési idejének nagy része alatt érintkezésbe maradnak, mely érintkezési időtartam olykép beállítható, hogy az a kivánt telítési foknak megfeleljen. A megszakítási helyeknek megkettőztetése egy árammegszakító működését különösen, ha ezt hosszabb ideig kell fönntartani, rendkívül egyenletessé teszi. A (j) súlyoknak eltolása által a kettős árammegszakítónak hatása szintén növelhető. A (j) súlyok úgy állíthatók be, hogy a két megszakító lengési ideje ugyanaz, vagy pedig a kivánt mértékben egymástól különbözik. Tekintet nélkül arra, vájjon az árammegszakító két fele egymásután vagy párhuzamosan van-e bekapcsolva az árammegszakítónak két részében eszközölt egyenlőtlen megszakítások messzire terjedő és figyelmet keltő áramok keletkezését növeli, a mi az előirt czél elérésére nagyon fontos, Nem szükséges mindkét (1) csavart egyszerre alkalmazni ahhoz, hogy a (g) mágnes gerjesztessék, mivel az egyik (1) csavar úgy lehet beállítva, hogy az működésen kívül áll. Ha csak az egyik megszakítót akarjuk használni, akkor, mint az az 1. ábrán a (11') pontozott állásból látható, az egyik (11) szalagot elforgatjuk. Ha azonban az áramot a két megszakítón át egymásután akarjuk keresztül vezetni, akkor a (6) szorítócsavartól az (n) szorítócsavarhoz vezető vezetéket (pl. n-nél) megszakítjuk és a (12) szorítócsavart nem az (E) áramforrással, hanem az (u) szorítócsavarral kötjük össze. Az árammegszakítónak egy másik kiviteli alakja, melynek azon különös előnye van, hogy minden megszakításnál friss kontaktusfölületek jönnek működésbe, alább van leirva. Az (A) elektromágnes (d) tekercsei a (B) átkapcsoló segélyével nemcsak egymásután, hanem párhuzamosan is kapcsolhatók és pedig a következőképen: Egy (o) szánon két (p, q) lemezke és négy bütyök van megerősítve. Az 1. ábrán látható helyzetnél a bütykök a (2,3,4, 5) szalagok jobb végével vannak vezető összeköttetésben, úgy hogy az áram ezen szalagokon át a leírt módon fut keresztül. Ha azonban az (o) szánt balra eltoljuk, akkor a (p, q) lemezkék jutnak a (2, 3, 4 és 5) szalagok végei alá, melyekkel vezető összeköttetést létesítenek, mi mellett egyszersmind a bütykökkel való előbbi összeköttetés megszakad; most a (p) lemezke az (1) szorítócsavarral, a (q) lemezke pedig a (6) szorítócsavarral jut vezető összeköttetésbe. A primaeráram a (p) lemezkén át a (2, 4) szalagokba oszlik szét és ezektől a (d, d) tekercsen át a (q) lemezkéhez fut, a hol ismét egyesülve a már leírt uton az árammegszakítóhoz áramlik. A sekunderáram vezetéke szakaszokban van fölcserélve, melyek egymástól válaszfalak által el vannak különítve. Ez egyes szakaszokban lévő tekercsek hossza teljesen egyenlő s két-két szomszédos szakaszban a tekercsek ellenkező irányban vannak föltekercselve. Mindegyik szomszédos tekercspár két külső vége és ezekkel fölváltva az egymás mellett fekvő tekercspárok belső végei össze vannak kötve oly czélból, hogy a vezeték oly két részének egymás mellett való fekvését elkerüljük, melyeknek potentiálja egymástól nagyon külömbözik. A sekunder áramkörbe a (G) áramváltó van beiktatva, melynek szerkezete ugyan-