28917. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti kocsik elektromos világítására

magával viszi fölfelé, úgy hogy az olaj az (1) dugattyú alól eltávozik és a (h) kapcsoló az áramkört megszakítja, minek következtében a szivattyú megáll. Ellenben ha a nyomás a csőrendszerben a meghatározott legkisebb érték alá sülyed, akkor az (i) dugattyú leszáll s magával viszi a (k) szelepet is, úgy hogy az olaj, mely még bizonyos nyomással bír az (I) dugattyú alá lép és azt fölemeli, minek következtében a (h) kapcsoló az áramkört újból zárja s a szivattyú működésbe jön. Hogy a sebesség-szabályozó szerkezetek az elektromos áram által önműködően szabályozhatók legyenek, ugy hogy az áramfejlesztő mindig a rendszer megterhelésének megfelelően dolgozzék, a (c) hengerben levő folyadék nyomást (s ennek következtében a sebesség-szabályozó szerkezetek működését) elektromos úton működtetett szerkezetek szabályozzák, melyek az áramfejlesz'ő áramkörébe vannak kapcsolva. Ezen czélból a csőrendszerbe egy (m) szelep van iktatva (2. és 3. ábra), mely ha az egyik irányban pl. a 3. ábrán lefelé elmozdul, a (c) hengerbe több olaj áramolhat, tehát a henger dugattyúja oly módon fog elmozdulni, hogy az áramfejlesztő sebessége csökkenjen, ellenben ha az (m) szelep ellenkező irányban mozdul el, az olaj a dugattyú alól eltávozhat és a visszavezető csőbe térhet vissza, úgy hogy a (b) közlőszerkezeten alkalmazott rúgó megfeszülése következtében a közlőszerkezet oly módón tolódik el, hogy az áramfejlesztő sebessége fokozódjék. Az (m) szelep egy (n) emelővel és egy szolenoid (o) magjával áll összeköttetésben s az (n) emelő egyik végéhez egy rúgó van erősítve (3. ábra), mely a szolenoiddal ellenkező irányban hat az emelőre, míg az emelő másik karján egy súly ül, úgy hogy a szolenoid magja ki van egyensúlyozva és a kocsi függélyes irányú rázkódásai nincsenek reá befolyással. A szolenoid tekervényei úgy vannak elrendezve, hogy az (m) szelep pontos működése minden körülmények közt biztosítva legyen. A szolenoid egyik (p) csévéje mellékágba van kapcsolva a (q) akkumulátorteleppel (2. ábra), mely a lámpákba és egyéb szerkezetekbe áramot szállít, ha az áramfejlesztő nem működik, ellenben az áramfejlesztő által töltetik meg, ha a lámpák és egyéb szerkezetek nincsenek használatban. Egy második (r) cséve a lámpákkal és egyéb szerkezetekkel, egy harmadik (s) cséve pedig a (q) teleppel van szorosan kapcsolva. Az (r) és (p) csévéli tekertiletei egyenlő irányban haladnak, míg az (a) cséve tekerületeinek iránya az előbbiekével ellenkező. Az áramfejlesztő az (r, s) csévéknek egy közös pontjával van összekötve, úgy hogy az áramfejlesztővel mindkét cséve szoros kapcsolásban áll. Az (r, s) C3évék hatása tehát a (p) cséve hatásával összegeződik, ha az áram az áramfejlesztőből jón, ellenben ha az áramot a (q) telep szolgáltatja, az (r) cséve az (s) cséve hatását ellensúlyozni fogja és csakis a mellékágba kapcsolt (p) tekercs gyakorol a szolenoid magjára hatást. Ha az áramfejlesztő normális erősségű áramot ad, a szolenoid magja a 3. ábrán látható közömbös helyzetet foglalja el. Ez az eset áll fönn, ha a telep elektromotoros eieje rekeszenként 2'5 Volt és ha a lámpák áramköre nyitva van, úgy hogy sem a telepbe az (s) csévén, sem pedig a lámpákba az (r) csévén keresztül nem folyik áram. Ha az áramfejlesztő a normálisnál gyöngébb áramot ad, vagy pedig a szolenoid hatását valamely más körülmény csökkenti, az emelővel összekötött rúgó a szolenoid vonzását le fogja győzni, úgy hogy az (m) szelep oly módon mozdul el, hogy a nyomás a (c) hengerben alább szálljon s a (b) közlőszerkezetre gyakorolt hatása következtében az áramfejlesztő sebessége növekedjék. Hasonlóképpen ha az áramfejlesztő a normálisnál erősebb áramot ad, vagy pedig a szolenoid vonzóereje bármely okból megnövekedik, az (m) szelep oly működést fejt ki, mely az áramfejlesztő sebességének csökkenését vonja maga után. Az (r) és (s) csévék, ha az áramfejlesztőből jövő áram folyik rajtuk keresztül, a szolenoid vonzó hatását fokozni törekednek és a (p) csévét hatásában támogatják, úgy hogy ez által az áramfejlesztő sebességének csökkenését idézik elő. Azon-