28903. lajstromszámú szabadalom • Újítások automobilokon

— 6 — A gőzsürítő tartalmazza az összes szük­séges vízkészletet, melyet a kifuvatott gőz tart keringésben, ez a berendezés gőzfej­lesztőképességét tetemesen fokozza, A leírt berendezésben a víz állandó kör­folyamot végez, a gép minden löketénél megfelelő vízmennyiséget nyom egy szi­vattyú segélyével a gőzfejlesztőbe, úgy hogy ebből annyi gőz fejlődik, a mennyit a gép fogyasztott, ezt a vizet a szivattyú a gőz­sűrítőből veszi, melybe a gép fáradt gőze jut be. A már említett (E) kötések, melyek a (D2) futó- és hajtókerekeket kötik össze a megfelelő (D) forgattyús tengellyel, azonos módon vannak szerkesztve, egy ily kötés szerkezete világosan látható a 10., 11. és 12. ábrán. A kötés főrésze egy fölhasított (Al) gyűrű, melynek (E2) hornyába a gyű­rűt körülfogó (E4) henger egy megfelelő alakú (E3) eresztéke fogódzik. Ez az (E4) henger az (E5) nyújtványok segélyével van a főkeret (A) hosszanti tartójával összekötve (1. és 2. ábra). A fölhasított gyűrűben a (D) forgattyűtengelyre ékelt (D3) henger foglal helyet, a hengeren túl pedig a (D4) hüvely van a (D) tengelyre fölhúzva, mellyel a (D2) kerék áll merev kapcsolatban. A (Ü4) hüvelynek a (D2) keréktől elfordult vége a (D3) hengerig ér és egy (D5) hengert visel, mely az (E4) hengerben szabadon foroghat i és kerületén az (El) hasítékos gyűrű (E7) nyújtványának befogadására szolgáló kivá­gással van ellátva. A jelzett nyújtvány leg­előnyösebben a gyűrű fölhasított helyével átlósan szemben van kiképezve és a gyűrű és a (D2) kerék között állandó kapcsolatot létesít. A gyűrű fölhasítása helyén annak két végén az (E8) exczenter vagy ékfölüle­tek vannak kiképezve, melyekkel az (N2) nyújtványok és az (NI) ék működnek együtt-Az (NI N2) részek az (N) korongra vannak szerelve, melynek egy (N3) perselye van és mely a (D) tengelyen szabadon eltolódhatik. Ez az (N3) persely a tengelyre ékelt (D3) henger alá nyúlik. Az (NI) éket az (N4) csavarok erősítik meg az (N3) perselyen^ az (N2) nyújtványok pedig hasonló csava- ' rok kötik össze az (N3) persellyel, mint az (NI) éket. Az (N2) nyújtványok és az (NI) ék között képződő üregekbe nyúlnak be az (El) hasítékos gyűrű (E8) exezeuter- vagy éknyújtványai. A kötés működési módja a következő: Mikor annak részei a rajzon látható állás­ban vannak, az (El) gyűrű a (D3) henger és (E4) henger között oly helyzetet foglal el, hogy sem az egyikkel, sem a másikkal nem érintkezik, vagyis a kerék szabadon foroghat. Ha már most az (N) korong az (El) gyűrűhöz közeledik az (N) korong (N2) nyújtványai az (E8) nyújtványok megfelelő föliileteire nyomást gyakorolnak, (El) gyűrűt ennek megfelelően a (D3) hengerre szorít­ják, mely a tengellyel mereven van kap­csolva, úgy hogy a (D4) hüvellyel ugyan­csak mereven kapcsolt (El) gyűrű a (D2) kereket forgásnak indítja föltéve természe­tesen, hogy a (D) tengely is forog. Mikor ellenben az (N) korong az ellenkező irány­ban mozdul el, az (N2) nyújtványok elhagy­ják az (E8) nyújtványok megfelelő fölületeit, úgy hogy a gyűrű szétnyílik és a kerék szabaddá válik, azután pedig az (NI) ék lép be az (E8) nyújtványok közé, ezeket széttolja és az (El) gyűrűt az (E4) henger fölületére szorítja. Ez a henger a főkerettel mereven lévén kapcsolva, a (D2) kerék forgását, tehát az egész jármű mozgását fékezi. A csavarlyukak, melyeken az (NI N2) részek fölerősítésére szolgáló csavarok át mennek, hosszúkásak, hogy az (NI N2) részeket megfelelően be lehessen állítani, az (NI) ék beállításának biztosítására az (N5) szorítócsavar szolgál. Hasonló (N6) szo­rítócsavarok biztosítják az (N2) nyújtvány beállított helyzetét. A 13.. 14. és 15. ábrán a kötés egy mó­dosított kiviteli alakja látható, melynél a fölhasított gyűrű összehúzását és szétfeszí­tését egy jobb- és balmenetű csavar végzi. A (D4) hüvely, melyre a (D2) kerék föl van ékelve, ebben az esetben nincs (D5) dobbal fölszerelve, hanem egy (D6) karral, melyhez az (E9) hasítékos gyűrű (E7) nyújtványa csatlakozik. A hasítékos gyűrű az (E10) hor­nyolt gyűrűre van szerelve, mely a (Bl)

Next

/
Thumbnails
Contents