28851. lajstromszámú szabadalom • Tokos szivattyú a tokba ágyazott forgódugattyúval
Megjeleni li)03. évi deczember lió 3-án. MAÜY. IÍÍSí KIR .szabadalmi hivatal SZABADAL MI LEI RAS 28851. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Tokos szivattyú a tokba ágyazott forgódugattyúval. siemens és halske bészvénytábsaság czég beblinben, bécsben és budapesten. A szabadalom bejelentésének napja 1903 április hó 17-ike. Á különböző mechanizmusok betokozása által keletkező szivattyúknál, például ama szivattyúknál, melyeket Reuleaux «Kinematik» czímű munkájának I. kötetének Y. tábláján az 5. ábrán «Kurbelkapselwerke» elnevezés alatt mutat be és mélyeknél egy exczentrikus forgóhenger akként van egy tokba ágyazva, hogy ennek belső falával egy alkotója mentén állandóan érintkezzék és melyek a hengerben sugárirányban eltolható, egyetlen vagy több részből álló és az emelendő folyadék mozgatását végző nyomószárnnyal vannak fölszerelve, 3/Z cl hátrány lép föl, hogy a nyomószárny, a henger hasítékaiban nagy mértékben súrlódik, miért is a szivattyú működése közben igen sok munkát fogyaszt. Eme hátránynak egyszerűen az az oka, hogy a nyomószárnynak a forgóhengerben az alatt kell eltolódnia, mialatt annak egyik oldalára a szívó- és nyomóvezetékben uralkodó nyomások különbsége hat, mely a nyomószárny egyik oldalát a hengerben kiképezett vezetőhasíték egyik oldalára szorítja és így a nyomószárny gyors kopását idézi elő, ezenkívül pedig a szivattyú mechanikai hatásfokát is rontja. A találmány czélja eme föntebb jelzett ' hátrányok elkerülése és lényege abban áll, hogy két ily szivattyút lánczolatosan kapcsolunk egymással, a szivattyúkat pedig tágas átvezető nyílásokkal és egymáshoz viszonyítva, eltolt nyomószárnyakkal szereljük föl és a tok belső határfölületeit különleges módon képezzük ki. A csatolt rajzon két egymás mellett álló, azonos tokos szivattyú látható, melyek közül az egyik szerkezetét a következőkben ismertetjük: a tokban a (c) henger van exczentrikusan és forgathatóan ágyazva, mely hengerben a meg nem osztott (f) nyomószárny is vezetve van. A tok belső határfölülete ismert módon van kiképezve, ugyanis a hengerfölület vezérvonalát két egymással szemben fekvő, a hengerkeresztmetszet középpontjából különböző sugárral leírt (a b) illetve (al bl) körív képezi, mely két körívet az (a al) és (b bl) pontok közé beiktatott oly átmeneti görbék kötik össze, hogy a görbe egy pontjátóla henger középpontján átmenő egyenesnek a görbe két pontja közé eső részének hoszsza mindig egyenlő legyen és hogy a meg nem osztott (f) nyomószárny a (c) henger forgásánál a tok két alkotójával érintkezzék. A tok ily alakításánál a nyomószárny