28851. lajstromszámú szabadalom • Tokos szivattyú a tokba ágyazott forgódugattyúval

csupán csak az átmeneti görbék előtt való elhaladásánál tolódik el, egyébként pedig eltolódást nem végez. Az (f) nyomószárny csakis az alatt végez munkát, mialatt az a körívek előtt mozog, tehát mialatt a hengerhez viszonyítva mozdulatlan. Ebből a czélból a be- és kiömlési nyílások a toknak az átmeneti görbék által képezett részein fekszenek és czélszerűen ezek egész hosszán végignyúlnak, mely esetben elég nagy átömlési nyílásokat fogunk kapni. Ha azonban csak egy ily szivattyút alkalmazunk, a szívó- és nyomóvezetéket a nyomószárny az alatt, mialatt ez az átmeneti görbék előtt mozog, el nem választja (lásd az 1. ábrán jobb oldalt). Hogy ez lehetséges legyen, két azonos szivattyút lánczolatosan kapcsolunk egymással (1. ábra) és ezeket oly módon kötjük -össze, hogy nyomószárnyaik mindig merőlegesek legyenek egymásra. Minthogy a két szárny szögsebessége azonos, az alatt, mialatt az egyik munkát végezve, a körívek előtt mozog (1. ábrán baloldalt), a másik (1. ábrán jobboldalt) az átmeneti görbék előtt mozog és a fölemelt folyadékot akadály nélkül átáramolni engedi, viszont, míg ez az utóbbi mozog, munkát végezve a körívek előtt, az előbbi az átmeneti görbék előtt mozog és az első szivattyú engedi a folyadékot akadály nélkül átfolyni. Ennek megfelelően a két szivattyú működése közben a szárny fölváltva munkát végez és a megfelelő hengerben -el nem tolódik, illetve munkát nem végez, de hengerében eltolódik. Világos, hogy a leírt elrendezés a szívó és nyomóteret állandóan elválasztja egymástól. A gyakorlatban a két szivattyút legelőnyösebben egyetlen szivattyú gyanánt képezzük ki, a mennyiben — mint az a 2. ábrán tengelyirányos metszetben, a 3. ábrán fölülnézetben látható — megfelelő hosszúságú (c) tokba ágyazzuk a két, egymástól (z) közfal által elválasztott nyomószárnyat. Az 1., 2. és 3. ábrán a két szivattyútok beömlési és kiömlési nyílásait — a mennyire azok egyáltalában láthatók — az (ol o2 o3 o4) betűk jelzik. Világos, hogy a két szivattyú akkor is megfelelően működik együtt, mikor azok nem teljesen azonosak, ép úgy nem kell a többi föntebb jelzett föltételt sem szigorúan betartani. így például a két körív 90°-nál hosszabb is lehet, ha az átmeneti görbéket nem akarjuk túlságosan meredekekre készíteni. Szükséges azonban, hogy a két szárny szögsebessége minden esetben azonos és azok viszonylagos helyzete megfelelő legyen. A föntebb leírt tokos szivattyú azért is előnyös, mert a nyomószárnyak vezetékeikre egyoldalúan nemcsak rá nem szorulnak, hanem azért is, mert a hosszanti irányban való eltolódásuknál teljesen tehermentesítve is vannak, a mennyiben ezenközben (lásd az 1. ábrán jobboldalt) a két oldalukon teljesen ugyanaz a nyomás hat és az átmeneti görbéknek a szárnyak aránylag csekély tehetetlenségét kell csak legyőzniök, mi különösen nagyobb emelési magasságok legyőzésénél fontos. SzABADAí.MI IGÉNY. Tokos szivattyú a tokban exczentrikusan ágyazott forgó dugattyúval és ebben eltolódó nyomószárnnyal, jellemezve az által, hogy két ugyanavval a szögsebességgel forgó tokos szivattyú lánczolatosan van egymással kapcsolva, mely szivattyúk dugattyúi legelőnyösebben egymá mellett, ugyanarra a tengelyre vannak fölékelve, nyomószárnyaik pedig a két tok azonos helyzeténél egymásra merőlegesek, úgy hogy azalatt, mialatt az egyik nyomószárny a toknak körívek által határolt részében munkát végezve a nélkül, hogy eltolódnék, forog, a másik nyomószárny a toknak az átmeneti görbék által határolt részében forogva eltolódik és a folyadéknak szabad átmenetet enged, oly czélból, hogy a nyomószárnyak eltolódásuk közben tehermentesítve legyenek. PAUAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN