28648. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegő vagy hasonlók hevítésére

mely a már erősen lehatott fűtőgázokat a kürtőbe vezető csatornát övezi, innen ellenáramban haladva, erősen előmelegítve lép a tulajdonképeni hevítőtérbe, a melyben a hevítőfalak mentén föl- és leáramlik. A találmány tárgyát képező berendezés a mellékelt rajzon egy példaképem foganatosítási alakjában van föltüntetve. 1. ábra az összberendezés alaprajza, mely a csöveket fölülnézetben mutatja, 2. ábra nagyobb léptékű hosszmetszet a léghevítő tér mellső részén keresztül, az 1. ábra A—B vonala szerint, 3. ábra a hátsó rész hosszmetszete az 1. ábra C—D vonala szerint, 4. ábra ezen rész keresztmetszete az 1. ábra E—F vonala szerint, 5. ábra a mellső rész G—H keresztmetszete, 6. ábra pedig az 1. ábra baloldali része nagyobb léptékben. A tulajdonképeni (1) hevítőtér hosszúra nyújtott alakkal bír holt sarkok vagy hasonlók nélkül és megfelelőleg épített (25) folyosó által (1. ábra) van körülvéve. Az (1) térben elől a három részből álló (2) tüzelés van elrendezve, melyből a fűtőgázok a (3) csatornába mennek. Ebbe torkol a (4) csatorna (1. és 5. ábra), melyen keresztül a gőzkazánoktól jövő füstgázok vezettetnek a telepbe. A (3) csatornával négy nagy, lépcsőzetesen elrendezett (5) cső van összekötve, úgy hogy a legmélyebb cső közvetlenül a (3) csatornára van helyezve, míg a magasabbak különböző magasságú falazott (35) csatornákon (5. ábra) nyugszanak. Torkolatukon az (5) csövek (6) harangalakkal bírnak, belülről tűzálló anyaggal vannak kifalazva és úgy vannak vezetve, hogy egymás fölött feküsznek, mi mellett a négy lépcsőzetesen elrendezett cső legalsóbbika, legalul vezettetik tovább, úgy hogy a gázok vízszintes utat végeznek. Az (5) csövek ezután kanyarulatokban vannak az (1) térben ide-oda vezetve, és azon harántirányban többször áthaladva, az (1) tér hosszfalaival párhuzamosan elrendezett keskeny (7) fűtőszekrényekbe torkolnak. Ebből nyolcz (28) cső, melyek azonban az (5) csöveknél kisebb keresztmetszetűek, vezet egy második, a másik hosszfal mentén elrendezett (8) fűtőszekrénybe, mely hasonló (28) csövek segélyével van a (30) fűtőszekrénnyel összekötve. Ez utóbbiból már tizenhat (31) cső vezet a (32) fűtőszekrénybe és így tovább, míg azok végre a (9) fűtőszekrénybe (4. ábra) torkolnak, mely fölfelé lépcsőzetesen keskenyedik, fölül nyilt és a falazott (10) csatornába torkol, mely közvetlenül az (1) tér fölött annak közepén és hossztengelyének irányában halad és a gőzkürtővel áll összeköttetésben. A fűtőgázok (lásd a pontozott nyilakat) a (3) csatornából a csöveken és a fűtőszekrényeken keresztül a (10) csatornába, innen pedig a gőzkürtőbe jutnak. Teljesen ellenáramban halad a hevítendő levegő (lásd a teljes vonallal rajzolt nyilakat). A levegő a tüzelőhellyel szemben fekvő oldalon (33)-nál lép a (25) folyosóba és azon hosszirányban halad végig, miközben a hevítőtér falazatából kisugárzó meleg által fölmelegíttetik. A levegő ezután a (11 12 és 13) csatornákba lép, melyek a (10) csatornát teljesen körülveszik, a mi különösen a 4. ábrából látható. Ezen csatornákban a (10) csatornában mozgó gázokhoz képest ellenáramban ismét hátravezettetik és a (34) nyíláson keresztüljut a tulajdonképeni (1) hevítő térbe. Ez utóbbi a váltakozva falazatból és vaslemezekből álló (23 24) harántfalak által rekeszekre van osztva, melyek fölváltva fölül és alul állanak egymással összeköttetésben és a melyekben az egyik fűtőszekrényből a szemben fekvőhöz vezető, egy csoportot illetőleg fűtőfalat képező fűtőcsövek vannak elrendezve. A (34) nyíláson át belépő levegő először a legutolsó rekesz fűtőcsövei mentén áramlik alulról fölfelé, ezután fölül a (14) nyíláson át a következő rekeszbe jut, melyben fölülről lefelé mozog és így tovább. A legelülső rekeszbe fö| lűl lép be a levegő (2. ábra), az (5) csövek fölött, ezek lépcsőzetes elrendezésének