28648. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegő vagy hasonlók hevítésére

megfelelőleg ferdén elrendezett (15) bá­doglemez által arra kényszeríttetik, hogy a (6) harangokat egyenletesen körüljárja, mire erősen fölmelegítve, a (16) csator- 1 nába jut, a honnan a malátához vezettetik. A mint a rajzból látható, a fűtőcsövek száma hátrafelé rekeszről-rekeszre emelke­dik, keresztmetszetük azonban csökken. A (7) fűtőszekrényből például nyolcz (28) fűtőcső vezet a (8) fűtőszekrényhez, míg a (7) fűtőszekrénybe csupán négy nagyobb keresztmetszetű (5) cső vezet; az utolsó rekeszekben (3. ábra) már tizenhat-tizen­hat cső van elrendezve, melyek még kisebb keresztmetszettel bírnak. Ez által az első rekeszekben lehűlt gázokból, melyeknek térfogata csökkent, még lehetőleg sok me­leget vonunk el, mivel a fűtőfölületet na­gyobbítottuk és mivel a beérkező hideg le­vegő mechanikailag sok részre osztatik, melyeknek a kis csöveket egészen körül kell járniok. A fűtőcsöveket eleintén már magukat is kígyóalakban vezetjük és csak ott rendez­zük el az első (7) fűtőszekrényt, a hol a fűtőgázok lehűlése folytán a szállóhamú leesik. A fűtőszekrények az utolsó kivéte­lével lapos négyszögletes alakkal bírnak és több részből állanak, a mi a könnyű előál­líthatóság és összeállítás szempontjából elő­nyösebb, mintha egész hosszúkban egy da­rabból állnának. Az utolsó (9) fűtőszekrény fölfelé lépcsőzetesen szélesedik, a fölfelé szaporodó csöveknek megfelelőleg. A magas hőmérséklet következtében a csöveknek és a fűtőszekrényeknek termé­szetesen kényelmesen ki kell tágulhatniok. Ezen czélból az egymással szemben fekvő fűtőszekrények (17) rudak segélyével van­nak egymással összekötve, melyek közepü­kön a (18) feszítőcsavarral vannak ellátva és melyeknek egyik végén a csavaranya és a fűtőszekrény fala között a (19) rúgó van elrendezve. Ha a csövek és szekrények ki­terjednek, tehát a szekrények kissé elto­latnak, úgy a (19) rugók összeszoríttatnak; ha a szekrények és csövek ismét lehűlnek, úgy a rugók azokat ismét eredeti helyze­tükbe tolják vissza. Hogy a húzórudakata fűtőszekrényekben a fűtőgázok ne támad­ják meg, (20) csövekkel vesszük azokat kö­rül, melyekben lazán járnak. Ezen csődara­bok a szekrényekbe szilárdan és gázmente­sen vannak beszerelve, úgy hogy a gázok ezen helyeken nem juthatnak ki. A (21) alapokon nyugvó fűtőszekrények (22) görgőkre vannak ágyazva (4. ábra), úgy hogy a csövek tágulása alkalmával a köny­nyű mozgás biztosítva van. Az (1) tér baloldalán (a tüzelőhelyről nézve) lévő fűtőszekrényekbe, a fűtőcsö­vek folytatásában, a falazaton keresztül­menő és (27) ajtókkal elzárt (26) csődara­bok vezetnek, úgy hogy a csövekhez kí­vülről könnyen hozzá lehet férni és tiszto­gatás czéljából azokba bebújni, a mi külön­ben a szűk fűtőszekrényeken keresztül igen nehezen volna keresztülvihető. A gőzkazánoktól jövő (4) csatorna a (29) tolóajtóval van ellátva (1. ábra), úgyhogy a gőzkazánoktól jövő füstgázok beáramlá­sát az (5) csövekbe el lehet zárni. Az asza­lás alkalmával eleintén csak a gőzkazánok­tól elvezetett füstgázokat használjuk, ez­után azonban közvetlen tüzelést is alkal­mazunk az által, hogy a tüzelésnek két jobboldali részén rosszabb minőségű barna­szenet égetünk. Az aszalás befejezése al­kalmával, a midőn a legmagasabb hőmér­sékletek válnak szükségessé, a tüzelésnek baloldali részén is tüzelünk és pedig jó mi­nőségű tüzelőanyaggal. Ekkor azután a gőz­kazánoktól elvezetett füstgázok beáramlá­sát rendesen elzárjuk. Az (5) csövek szin­tén (36) tolattyúkkal vannak ellátva (1. és 6. ábra), úgy hogy egyenkint elzárhatók. Ez által a fűtőfölületet tetszés szerint na­gyobbíthatjuk vagy csökkenthetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés levegő vagy hasonlók heví­tésére, jellemezve az által, hogy a fűtő­gázok függőleges, kígyóvonal alakjában elrendezett fűtőfalakban vízszintesen ve­zettetnek azon czélból, hogy a kürtő le­hető nagymérvű tehermentesítése mel­lett a fölhevítendő levegő vagy hasonló ellenáramban legyen a fűtőgázokhoz ké­pest vezethető az által, hogy a fűtőfa-

Next

/
Thumbnails
Contents