28645. lajstromszámú szabadalom • Önműködően szabályozó pneumatikus folyadék ellenállás
Megjelent 1Í)0». évi október hó 29-én. MAGY. ítfe KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 28645. szám. V 1 Ife. CSZTÁLY Önműködően szabályozó pneumatikus folyadékellenállás. KANDÓ KÁLMÁN MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 deczember hó 16-ika. A jelen találmány tárgyát egy önműködő, komprimált levegő fölhasználásával működtetett folyadékellenállás képezi. Az eddig ismert, nem önműködő komprimált levegővel működésbe hozott folyadékrheosztátok fojtószelepe egy állandó erő, rúgó, súly vagy hasonló hatása alatt állott, minek következtében a fojtószelep terhelése különböző üzem viszonyoknak megfelelőleg kézzel volt beállítandó. Jelen találmány tárgya oly önműködőlég szabályozó folyadékrheosztát, mely minden további, az üzemviszonyoknak megfelelő kézzel eszközlendő szabályozást fölöslegessé tesz. A találmány lényege a mellékelt rajzon vázlatosan van ábrázolva. A szerkezet három lényeges alkatrészből áll, úgymint az indító szelepből (C), az (A) rheosztátvezérfejből és (B) szabályzó szelepből. Az (1) tartányban komprimált levegőt tartunk. Ezen tartány csővezeték útján öszszeköttetésbe van hozva a (B) szabályzó szeleppel, mely lényegében (4) membránból és (2) szelepből áll, melyek a (3) rúgóra a (16) vezetőrúd által gyakorolt nyomás által működtetnek oly módon, hogy a (3) rúgó a (4) membrán közbevetésével (2) szelepet nyitja, miáltal a (4) membrán előtti tér komprimált levegővel telik meg, mely tér összeköttetésben van az (A) rheosztátvezérfejben (5) és (6) különböző nagyságú membránok és erősebb köpenyfölület által alkotott szekrénnyel. Ezen két membrán (5) és (6) ugyanazon nyomásingadozásoknak lesz kitéve, melyeket a (4) membrán előtti térben idézünk elő. A két membránt a (9) csődarab köti össze, mely csőben a rúgó megterhelése alatt álló (7) szelep van elrendezve, oly módon, hogy a (7) szelepnek alsó nyúlványa az (A) vezérfej falában elrendezett (8) fojtószelepre viszi át a (12) szolenoid áramának mágnetikus hatása által a (9) csőre gyakorolt nyomást, még pedig a forgatható egykarú (11) emeltyű és ennek (10) ütközője, vagy egyéb szerkezet közbevetésével. A vezérfej falában még az úszó által mozgatott (13) szelep, valamint a rövidre záró henger dugója (15) van alkalmazva. A (12) szolenoidban a motorból a rheosztátba menő áram kering. A (14) tér a vezérkarral összeköttetésben lévő (C) indító szelep nyitása vagy zárása által vagy állandó nyomású komprimált levegővel van megtöltve, vagy légköri nyomás alatt áll. Az önműködő pneumatikus folyadékrheosztát működésében három egymástól különböző fázist lehet megkülönböztetni: és