28645. lajstromszámú szabadalom • Önműködően szabályozó pneumatikus folyadék ellenállás

pedig bekapcsolásnál (az első fázis), a vezérkarnak a nyíl irányában való mozgatása által, (C) indítószelep által a (14) tér jut komprimált levegő behatása alá. De a (14) térben lévő levegő a (8) szelepen keresztül még nem mehet a vízrheosztát légterébe, mert a szelep az (5) és (6) lemezek természetes feszültsége által még le van nyomva. Ugyanezen (16) vezérkarnak (exczenter vagy egyéb alkalmas mechanikus rész közbevetésével történő) továbbmozgatása által (második fázis) a (3) rúgó nyomódik össze, miáltal a (2) szelep nyitódik és a (4) membrán előtti térben is fokozódik a nyomás, mely nyomás a két, (5 és 6) membránok által határolt térre is átszármazik, a két tér egymással össze lévén kötve. A nyomás következtében a membránrendszer a nagyobb átmérőjű (6) membrán felé dudorodik, minek következtében a (7) szelep nyúlványa a (8) szelepet szabaddá teszi, minek következtében a nyomás alatt álló levegő a (14) térből az ekkor nyitott (13) szelepen keresztül a rheosztát légkamrájába hatol s a vizet a rheosztát fémlemezei közé szorítja. Ekkor bekapcsolódik az áram, mely a (12) szolenoidon is áthalad s kezdetét veszi a működés harmadik fázisa; az áram a (12) szolenoid segítségével (11) kar és (10) ütköző útján visszanyomja a (6) és (5) membránok által alkotott, kihajlott lemezrendszert, miáltal (8) szelep a szükséghez képest fojtódik és ily módon önműködőlég szabályozza a rheosztátban a folyadékszin emelkedésének sebességét. Kikapcsolásnál ezen szerkezet hasonlóan működik. Ezen szerkezetnek egy további előnye abban rejlik, hogy a vízrheosztát légterében esetleg előforduló tömítési hibák által keletkező nyomásveszteségek is önműködőlég pótlódnak, a mennyiben (14) tér működés közben állandó nyomás alatt áll és az úszó által emelt (13) szelep útján a hiányzó légnyomás mindig pótlódik. Hasonló módon szabályozódik önműködően a bekapcsolás, ha a (12) szolenoidban nagyon hirtelen emelkedik az áramerősség, tehát (8) fojtószelep fojtása is hirtelen történik. Ekkor a szolenoid nagyon hirtelen szorítja le az (5 és 6) membránok által alkotott rendszert, miáltal a (7) szelep nyílik, és a (17) térben uralkodó túlnyomást szabadba bocsátja, mire a szabályzás rendes úton folytatódik. Hasonlóan működik (7) szelep akkor, ha a levegő nagyon fölmelegedik és ily módon keletkeznek nyomáskülönbségek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködően szabályzó pneumatikus folyadékellenállás, jellemezve egy fojtószelep által, mely egy közvetve vagy közvetlen működő és a szabályozott áram által táplált szolenoid, valamint a változtatott légnyomás kölcsönös befolyása által meghatározott, önműködőlég szabályozódó terhelés alatt áll, azon czélból, hogy a folyadékellenállás folyadékoszlopának emelkedési sebességét légnyomás által szabályozza. 2. Az 1. alatt jellemzett önműködő pneumatikus folyadékellenállás egy kiviteli alakja, jellemezve a (6 és 7) különböző nagyságú membránok és egy köpenyfölület által alkotott, (8) fojtószelepre szabályozó nyomást gyakorló és (12) szolenoid behatása alatt álló szekrény által, mely a (B) szabályzó szelep (4) membránja által működtetett (2) szelep meghatározta légnyomás következtében egyoldalú, a szolenoid leendő hatásirányával ellenirányú kidudorodást nyer, azon czélból, hogy a (8) szelep fojtása, valamint evvel a folyadékellenállás szintmagassága a rövidzáró működéséig önműködőlég szabályozódjék. 3. A 2. alatt jellemzett önműködően szabályzó pneumatikus folyadékellenállásnál a két, (5 és 6) membránt összekötő (9) csőben egy rúgó hatása alatt álló (7) szelepnek elrendezése, mely nyúlványával a (8) fojtószelepre viszi át a (12) szolenoid által gyakorolt nyomást, azon czélból, hogy hirtelen, vagy hőemelkedésből keletkező nyomásnövekedések esetén az önműködő szabályozás biztosítva legyen. PALLA9 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA .'UOAiPfcSTEN (1 rajzlap melléklettel.)