28590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium elektrolytos előállítására
tétvörös izzásig hevített kemenczében dehydrátizáljuk. Az anyalúgot újabb folyadékokkal ismét fölhasználjuk. Míg egyrészt az elektrolyt főalkatrészét a leírt módon megkapjuk, másrészt a kénnátriumot a kalezinált nátriumszulfát redukcziója útján a következő ismeretes reakczió szerint állítjuk elő : 16. S 04 Na2 + 2 C = Na2 S + 2C02 Ezen redukcziót muffolás kemenczében foganatosítjuk, melynek feneke magnezittel, vagyis olyan anyaggal van bélelve, melyet a kénnátrium nem támad meg. Pluoralutninium és kénnátrium keveréke elektrolytikus elválasztásnak alávetve, melléktermék gyanánt egyrészt ként szénkéneggel keverve, másrészt fluornátriummaradékot ad, melyek segélyével az elektrolytek elemeinek előállítására szolgáló közbenső termékek regeneráltatnak. Az anódákon fejlődő kéngőzöket először levegővel elégetjük és a keletkezett kéndioxydot kénsavra való földolgozás czéljából vagy ólomkamrákba, vagy kontaktus készülékbe vezetjük, a mely utóbbiban az átalakulás platináit azbeszt katalytikus hatásának kihasználása alapján megy végbe. Az utóbbi eljárás a kamraeljárással szemben előnyben részesítendő, minthogy azon eljárásnál a kénsavat mindjárt olyan konczentráczióban kapjuk, a milyenben a fluornátrium megbontásához szükséges. A fluorhydrogént, melynek alkalmazását fluoraluminium előállítására előbb említettük, konczentrált kénsavnak az elektrolytikus folyamat maradékát képező fluornátriumra való behatása útján kapjuk. Ezen müveletet olyan készülékben foganatosítjuk, melynek falai kőszénkátránnyal kötött báriumszulfát-téglákkal vannak födve. A készülék feneke 250—300° C-ra vau hevítve. Itt a következő ismeretes reakezió megy végbe : 17. SO,H2 + 2 NaF = Na2 S04 + 2 HF. Konczentrált kénsav helyett a gázalakú kénsavanhydridet engedhetjük közvetlenül a katalytikus oxidácz: ó-készülékben a po rított és kissé megnedvesített fluornátriumra hatni. Mindkét esetben a fluorhydrogént ismeretes módon fölfogjuk és kondenzáljuk és vízmentes nátriumszulfát marad vissza, melyet mint már előbb említettük, kénnátrium előállítására használunk. Minthogy a keletkezett fluorhydrogént másrészt a bauxit megbontására és fluoraluminium előállítására használjuk, látható, hogy az utolsó műveletnél előállított termékek az elektrolytek elemeinek előállítására szolgálnak. A jelen eljárás zárt és folytonos körfolyamatának összes szakaszai következőképen foglalhatók össze : I. szakasz. Az elektrolyt előállítása. A12 03 + 6 HF = 3H2 0 + a^F6 " 3 S04 Na2 6 C = 6 COa -f~ 3 Na2 8 II. szakasz. Az elekrolyzis. Ala F6 -j-3Na2 S = 6NaF +|3S) 4-2 A1 III. szakasz. A reagencziák visszanyerése. 20. 3 S + 0, + 3 H2 0 = 3 SO,H, 21. 6NaF + 3S04 H3 = 3S04 Na2 + 6HF. A helyett, hogy a fluornátriumot egyszerűen a fluorhydrogén visszanyerésére, valamint ezenkívül nátriumszulfát előállítására használnék, lehet azt maró nátriummá vagy nátriumkarbonáttá is alakítani, akképen. hogy arra maró meszet, illetve káleziumkarbonátot hagyunk hatni, mi mellett azután a következő reakcziók m°nnek ismeretes módon végbe: 22. 2 NaF + CaH3 02 = 2 NaOH -f CaF2 vagy 23. 2 NaF + CaCOs = Na2 C03 + CaF2 . Ezen két esetben a fluorhydrogén vissza nyerésére szolgáló anyag a kicsapott fluorkálczium. A körfolyamat ezen módosítása eltérő foganatosítást tesz lehétővé és az egyik vagy másik folyamat megválasztása egyesegyedül a kőszén árától és a pótlandó nátriumszulfát ára és a marónátrium, illetve nátriumkarbonát eladási ára közötti különbségtől függ.
