28590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium elektrolytos előállítására

tétvörös izzásig hevített kemenczében dehyd­rátizáljuk. Az anyalúgot újabb folyadékok­kal ismét fölhasználjuk. Míg egyrészt az elektrolyt főalkatrészét a leírt módon megkapjuk, másrészt a kén­nátriumot a kalezinált nátriumszulfát re­dukcziója útján a következő ismeretes reak­czió szerint állítjuk elő : 16. S 04 Na2 + 2 C = Na2 S + 2C02 Ezen redukcziót muffolás kemenczében foganatosítjuk, melynek feneke magnezittel, vagyis olyan anyaggal van bélelve, melyet a kénnátrium nem támad meg. Pluoralutninium és kénnátrium keveréke elektrolytikus elválasztásnak alávetve, mel­léktermék gyanánt egyrészt ként szénké­neggel keverve, másrészt fluornátriumma­radékot ad, melyek segélyével az elektroly­tek elemeinek előállítására szolgáló köz­benső termékek regeneráltatnak. Az anódákon fejlődő kéngőzöket először levegővel elégetjük és a keletkezett kén­dioxydot kénsavra való földolgozás czéljá­ból vagy ólomkamrákba, vagy kontaktus készülékbe vezetjük, a mely utóbbiban az átalakulás platináit azbeszt katalytikus ha­tásának kihasználása alapján megy végbe. Az utóbbi eljárás a kamraeljárással szem­ben előnyben részesítendő, minthogy azon eljárásnál a kénsavat mindjárt olyan kon­czentráczióban kapjuk, a milyenben a fluor­nátrium megbontásához szükséges. A fluorhydrogént, melynek alkalmazását fluoraluminium előállítására előbb említet­tük, konczentrált kénsavnak az elektrolyti­kus folyamat maradékát képező fluorná­triumra való behatása útján kapjuk. Ezen müveletet olyan készülékben foga­natosítjuk, melynek falai kőszénkátránnyal kötött báriumszulfát-téglákkal vannak födve. A készülék feneke 250—300° C-ra vau hevítve. Itt a következő ismeretes reakezió megy végbe : 17. SO,H2 + 2 NaF = Na2 S04 + 2 HF. Konczentrált kénsav helyett a gázalakú kénsavanhydridet engedhetjük közvetlenül a katalytikus oxidácz: ó-készülékben a po rított és kissé megnedvesített fluornátriumra hatni. Mindkét esetben a fluorhydrogént ismere­tes módon fölfogjuk és kondenzáljuk és vízmentes nátriumszulfát marad vissza, me­lyet mint már előbb említettük, kénnátrium előállítására használunk. Minthogy a kelet­kezett fluorhydrogént másrészt a bauxit megbontására és fluoraluminium előállítá­sára használjuk, látható, hogy az utolsó műveletnél előállított termékek az elektro­lytek elemeinek előállítására szolgálnak. A jelen eljárás zárt és folytonos körfo­lyamatának összes szakaszai következőképen foglalhatók össze : I. szakasz. Az elektrolyt előállítása. A12 03 + 6 HF = 3H2 0 + a^F6 " 3 S04 Na2 6 C = 6 COa -f~ 3 Na2 8 II. szakasz. Az elekrolyzis. Ala F6 -j-3Na2 S = 6NaF +|3S) 4-2 A1 III. szakasz. A reagencziák visszanyerése. 20. 3 S + 0, + 3 H2 0 = 3 SO,H, 21. 6NaF + 3S04 H3 = 3S04 Na2 + 6HF. A helyett, hogy a fluornátriumot egysze­rűen a fluorhydrogén visszanyerésére, vala­mint ezenkívül nátriumszulfát előállítására használnék, lehet azt maró nátriummá vagy nátriumkarbonáttá is alakítani, akképen. hogy arra maró meszet, illetve kálezium­karbonátot hagyunk hatni, mi mellett az­után a következő reakcziók m°nnek isme­retes módon végbe: 22. 2 NaF + CaH3 02 = 2 NaOH -f CaF2 vagy 23. 2 NaF + CaCOs = Na2 C03 + CaF2 . Ezen két esetben a fluorhydrogén vissza nyerésére szolgáló anyag a kicsapott fluor­kálczium. A körfolyamat ezen módosítása eltérő foganatosítást tesz lehétővé és az egyik vagy másik folyamat megválasztása egyes­egyedül a kőszén árától és a pótlandó ná­triumszulfát ára és a marónátrium, illetve nátriumkarbonát eladási ára közötti különb­ségtől függ.

Next

/
Thumbnails
Contents