28590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium elektrolytos előállítására
Elvileg csak bauxit és szén használtatik el, míg a többi tekintetbe jövő reagencziákat állandóan visszanyerjük. A gyakorlatban természetesen a fluornátrium elillanása folytán veszteségek lépnek föl, melyek a fürdő hőmérséklete folytán könnyen bekövetkeznek, továbbá a gázalakú anyagok, a csapadékok és mosóvizek által tovaragadott részek folytán is keletkeznek veszteségek. A kén- és nátrium-veszteségeket az által egyenlítjük ki, hogy a kemenczébe a kénnátriumhoz a számított mennyiséggel szemben fölös mennyiségű tiszta nátriumszulfátot adunk. A fluor pótlását egy külön készülék segélyével végezzük, a melyben fluorhydrogént folypátból és külön hozzávezetett kénsavból ismeretes módon állítunk elő. A 'fönt említett második foganatosítási alaknál a veszteségeket nátriumszulfátnak állandó adagolása útján egyenlítjük ki, de ennek fejében megfelelő mennyiségű marónátront, illete nátriumkarbonátot kapunk. A következőkben a jelen eljárásnak lényegeskülönbségeit kívánjuk fölsorolni azon eljárásokkal szemben, melyeknél szintén kénaluminium vegyület alkalmaztatik. Bucherer 63995. számú német szabadalma szerint elektrolyt gyanánt alumínium és valamely alkálifém kettős kénvegyületnek valamely alkálihaloidsóban való oldatát használják. A kettős kénvegyületet úgy állítják elő, hogy aluminiumoxydot vagy hydroxydot és alkálipolyszulfidot fölös menynyiségű kén és szén jelenlétében kezelnek. Az elektrolyt elkészítése tehát lényegesen másképen történik, mint a jelen eljárásnál. Míg amott a kiindulási pontot képező elektrolyt: Na,Al2 S( i + NaCl (vagy NaF), addig jelen találmány tárgyát tevő eljárásnál a következő összetételű elektrolytből indulunk ki: Al3 F( i -f 3Na2 S. A két elektrolyt tehát semmiesetre sem identikus. Míg ezenkívül az ismeretes eljárás szerinti elektrolytnél a kettős kén- i savvegyületet az áram olyképen bontja meg, hogy a maradékot az oldó haloidsóval elegyített kénnátrium teszi, addig a jelen eljárásnál egyesegyedül fiuornatrium a maradék, melyet a föntebb ismertetett módon ismét bevonunk a műveletekbe. Az Aluminium-Industrie-Gesellschaft czég Neuhausenben 68909. számú német szabadalmában ugyancsak a kénaluminiumnak egyedül vagy az alumínium haloidsóival elegyítve való elektrolyzálása van javasolva. A fönti szabadalom szerint ezen kénaluminiumot igen körülményes eljárással úgy kapjuk, hogy tiszta alumíniumból indulunk ki. Ezen eljárás a jelen eljárástól teljesen különbözik. Egyébként a jelen eljárásnál a kénaluminium a fürdőben az elektrolyzálás pillanatában keletkezik, míg a föntebb említett eljárásnál azt előzetesen a fürdőn kívül állítjuk elő, a mi a vegyület változékonysága miatt igen kedvezőtlen körülmény. A Gooch-féle 16555/99. számú angol szabadalomban végül egy eljárás van ismertetve, a mely olyan kénaluminium elektrolyzálásáu alapszik, a melyet szénkénegnek a fürdőben oldott alumíniumra való behatása utján keletkezik; így tehát ez az eljárás is teljesen különbözik a jelen eljárástól. A mint látható, a jelen eljárás az ismeretes eljárásoktól a következőkben tér el: 1. az elektrolyt előállításában, 2. az elektrolyt alkatrészeinek egymásra való kölcsönhatásában és 3. az elektrolyt előállítására és visszanyerésére használt eszközökben. De tekintetbe kell venni azt is, hogy jelen eljárás által egy összművelet van megadva, a melynél nyers bauxitból indulunk ki és végeredményben alumíniumot kapunk-Megkísérelték már ugyan hasonló eljárás kidolgozását, de egészen más eszközökkel és röviden utalunk ezekre, hogy a jelen eljárás eltérő voltát világossá tegyük. A 4616. számú osztrák szabadalom a bauxitnak a vas mágneses kiválasztása útján való föliiletes tisztítását tárgyalja. Dr. Cornelius Doelter 230546. számú franczia szabadalmában a föntebb említett eljárástól
