28320. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina

Megjelent li)03. évi szeptember lió 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28320. szám. V/ti,3- OSZTÁLY. Gőzturbina. STUMPF JÁNOS TANÁB BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 február hó 19-ike. Sokféle kisérlet történt arra, hogy a gőzt a turbina ugyanabban a futókerekében ismételten hasznosítsuk, a mennyiben a futókereket elhagyó gőzt ellénlapátok segélyével vezetjük vissza ugyanabba a futókerékbe. Ezek a kísérletek gyakorlatilag kielégítő eredményre nem vezettek, minek oka az, hogy egyrészt nem vették figyelembe a gőznek a turbinakerékben való keringésének módját, másrészt pedig épen a gőz útja különböző pontjain föllépő különböző gőzsebesség és áramlási viszonyok figyelmen kívül hagyása miatt a különböző gőzvezetékek, vagyis a lapátok és ellenlapátok keresztmetszetét nem választották meg helyesen. Ennek az a következménye, hogy tetemes energiaveszteségek és oly gőztorlódások léptek föl, melyek az ilynemű turbinák hatásfokát a közönséges, a gőzt csak egyszer kihasználó turbinákénál is kisebbé tették. A találmány tárgyát képező elrendezésnél a gőz energiaveszteségek és gőztorlódások föllépte nélkül hagyja el a kereket és lép be ismét ugyanabba a kerékbe, az elrendezésre pedig az ellenlapátok alakja jellemző. Az ellenlapátok akként vannak alakítva, hogy a gőz be- és kilépési szöge különböző legyen, nevezetesen hogy a belépési szög meredekebb legyen, mint a kilépési szög. A be- és kilépési szög különböző volta miatt a gőznek a lapátrendszeren való átáramlása közben föllépő sebességcsökkenéseket figyelembe vehetjük. A futókerék lapátjai hajlásszögéből, ama sebességből, mellyel a gőz eme lapátokat elhagyja és a futókerék kerületi sebességéből meghatározhatjuk a gőz relativ sebességét és azt a szöget, mely alatt a gőz az ellenlapátba belép. Minthogy az a sebesség, mellyel a gőz az ellenlapátot elhagyja, a futókerék lapátjainak hajlásszöge és a futókerék kerületi sebessége ismeretes, az ellenlapátok ama szárának hajlás szögét, melyből a gőz a futókerék lapátjaihoz megy, könnyen meghatározhatjuk. Ha már most ezeket a számításokat elvégezzük, azt tapasztaljuk, hogy az a szög, mely alatt az elvezető szár hajlik, jóval kisebb, mint az, mely alatt a bevezető szár hajlik, mi már magában biztosítja azt, hogy a kiömlési keresztmetszet elég nagy lesz és hogy gőztorlódás nem léphet föl akkor, mikor a gőz az ellenlapátokból a futókerék lapátjába megy át. Minthogy az ellenlapátok két szárának hajlásszöge a gőz áramlási és sebességi viszonyainak megfelelően van megválasztva, a gőz lökés nélkül megy át a két lapát között.