28190. lajstromszámú szabadalom • Gázizzófénylámpa

Megjelent 1903. évi szeptember hó 12-én. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI TB

h HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 28190. szara. II/d. OSZTÁLY. Gázizzófénylámpa. MEWES REZSÓ ÉS SCHARFBERG MÓR MÉRNÖKÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 november hó 12-ike. Jelen találmány föliiletfénynek, mely a világító bogaraknál, rothadó fánál, foszfornál, stb. a világító test fölületén, illetőleg közvetlenül a fölületrétegben való elégés által keletkezik, mesterséges előállítására vonatkozik. Ezen fölületfényt azáltal létesítjük, hogy a gáz elégetését közvetlenül az izzótest fölületén hozzuk létre. E ezélra bizonyos anyagok, mint platina, palladium, baryumoxid, barnakő, stb. azon tulajdonságát, hogy oxygént és hydrogént, különösen ezen anyagoknak a fölületen való igen finom elosztása mellett, a fölületen sűrűsítik, arra használhatjuk föl, hogy az égés közvetlenül a világító test fölületén történjék, mint az az ismert Davy-féle kísérletek, a Döberreiner-féle tűzszerszám, a gáz-távolgyújtó és más kísérletek által lehetségesnek bizonyult. Az izzótestet ugyanis a fönt jelzett anyagokkal hozzuk összeköttetésbe és a gázt ezen anyagok fölülete mentén vezetjük el, miáltal az égés a platinának vagy palladiumnak csak a fölületén megy végbe, a nélkül, hogy a gázáram maga mint egész meggyu. ladna. Ezáltal azon nagy előnyt érjük el, hogy csak annyi tüzelőanyagot fogyasztunk. mint a mennyi az izzótest kellő fölhevítésére szükséges. Hogy ezen munkafolyamat sikerűijön, annak az az előföltétele, hogy egy ily oxidálásnál előállított hőmérséklet a legnagyobb fehérizzást adja, azonban a tüzelőanyagot ne robbantsa. Minden éghető gáz vagy gázkeverék egy meghatározott hőmérsékletet kiván, hogy meggyuladhasson; ha azonban a gázzal vagy gázkeverékkel egy közömbös gázt keverünk össze, akkor utóbbi hűtő hatást fejt ki, úgy hogy a keverék egyáltalán nem, vagy csak nehezen gyújtható meg. Igen előnyösek a jelen ezélra a durranó gáznál és vízgáznál jelenlevő viszonyok; a durranó gáz ugyanis még robban, ha egy térrészt 2,82 széndioxiddal, 3,37 hydrogénnal vagy 9,35 oxygénnal keverünk; azonban nem robban, ha 2,89 széndioxidot, 3.93 hydrogént vagy 10,63 oxygént adunk hozzá (Bunseii: Gasometrische Methoden). Ezen keverékek gyulladási hőmérséklete a következő: durranó gáz és széndioxid 1790,6 fok » » » hydrogén 2116,8 » » » » oxygén 857,3 » A legutolsó eset alacsony hőmérsékleténél fogva a jelen eljárás részére nem alkalmas. Az égési hőmérsékletet és a világító erőt