28190. lajstromszámú szabadalom • Gázizzófénylámpa

- 2 -továbbá Cailletet kísérletei szerint (Dingler polyt. Journal, 1875.) még azon nyomás erősbítése által fokozhatjuk lényegesen, mely mellett az égés történik. A mellékelt rajzon a jelen találmány értelmében működő világítókészűlék néhány kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a platinából, palládiumból vagy más alkalmas anyagból, fémötvözetből, illetve tűzálló fémvegyületekből, mint karborundumból vagy hasonlóból készített belső (a) hengert közvetlenül egy izzótest gyanánt szolgáló, a világítási technikában használt oxydokból mint thor, cer, lanthan, magnesia, mész vagy hasonlóból készített (b) köpeny veszi körül, míg az (a) henger belső fölülete egy platina- vagy palladiummoor, illetve ezen két anyag keverékéből álló bevonattal egészen vagy részben lehet bevonva. A tüzelőanyagkeveréket legczélszerűbben durranó gáz, egy czélszerűen Daniel-féle csap gya nánt kiképezett (c) vezeték vezeti be az egész világító test belsejébe és (d) vezeték vezeti el, hogy azután az elvonuló gázokat tetszés szerint fűtési- és főzési ezélokra, vagy hőerőgépek üzeméhez használhassuk föl. Az izzótestet körülvevő zárt vagy nyitott üveg-védőhenger nincs föltüntetve. A 2. ábrában egy a (b) köpeny mintájára készített üres izzótest van föltüntetve, mely a föntnevezett oxidok keverékéből vagy egyenértékű fémvegyületekből készül és belül egy platina- vagy palladiummoor bevonattal van részben vagy egészen ellátva míg a 3. ábra egy az 1. ábra szerinti (a) henger mintájára készített tisztán fémes izzótestet tüntet föl. A tüzelőanyagkeverék bevezetése és az égéstermékek elvezetése teljesen ugyanúgy történik, mint az 1. ábrabeli készüléknél, miért is itt ez nincs föltüntetve; a 4. ábra egy (e) üvegkörtével körülzárt (a) fémizzótestet tüntet föl; ezen kivitelnél a tüzelőanyagkeverék két alkatrésze külön (f) és (g) vezetékeken át vezettetik be a külső és belső henger által képezett két (h) és (i) térbe, mi mellett az (i) térben az égésgázok áramlási irányának meghatározására egy (m) válaszfal lehet elrendezve. Ezen két (h) és (i) tér mindegyike külön (k) és (1) elvezetéssel bír. A (h) köpenytért a valóságban nagyobbra.kell venni, mint a rajzon, hogy az (f) vezetéken át bevezetett hideg gáz által hűtött üveg ne melegedjék meg nagyon. Az (a) izzótestet ezen kivitelnél egy egészen vagy részben platina- vagy palladiummoor bevonattal ellátott, lyukasztott (b) izzótest is helyettesítheti, mely az 5. ábrában van rajzolva; a 6. ábrában föltüntetett fómizzótestnél a külső fölület egy a gázizzófénynél használatos oxydokból kés ített poralakú finom réteggel van bevonva, a 7—9. ábrákban föltüntetett izzólámpák a 4 6. ábrákban föltüntetett izzókörtéktől csak a gömbalakú kiképezésben különböznek, a 10. ábrában föltüntetett körténél az (a) izzótest egy hálószerű szövetből áll, mely egy fém- vagy Auer-féle izzóharisnya alkalmazásánál is egészben vagy részben platinavagy palladiummoor bevonattal lehet ellátva. Az izzótest egyes golyóalakra hajlított fémsodronyokból vagy oxydokból álló izzószálakból is készíthető; a 11. ábra szerinti izzókörténél a (h) üregestér evakuálható, úgy hogy a melegnek vezetés által az (e) üvegtestre való átvitele megakadályoztatik; ha ezen kivitelnél a (c) vezeték helyett egy Daniel-féle csapot alkalmazunk, akkor époly czélszerűen evakuálás nélkül, a csapba való belépése előtt oxygént vagy levegőt vezethetünk be a (h) térbe, hol az oxygén vagy levegő előmelegíttetik és csak azután kerül az (a) izzótest belsejében elégetésre. A világítókészűlék föntleírt kiviteli alakjai szükség szerint különbözően változtathatók és különösen olyképen is átalakíthatók, hogy lefelé irányuló helyzetet vesznek föl, úgyhogy a világítófölületek a sugarakat főleg lefelé sugározzák és nem fölfelé, mint a föltüntetett kiviteleknél. Kisebb izzólámpáknál az izzótest külső fölületének fűtésére, az izzótestek, hasonlóan az elektromos izzó| lámpákhoz, egyenes vagy csavart finom