28182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves anyagoknak cervegyületek segélyével való oxydálására
— 2 — ben foganatosítjuk, a mikor is a cerivegyü- | letek az elektrolytikus oxygén átvivőjeként szerepelnek. A) Szerves anyagoknak cerivegyületekkel egymagában való oxydálása. A szerves anyagoknak oxydálására főleg a következő cerivegyületeket alkalmazzuk: a cerdioxydot, az úgynevezett cerdioxydokat és a cerisókat. A cerdioxydot vagy a ceritoxydokat barna, lisztfinomságú, krbl. 60 - 70% Ce03 -ot tartalmazó por alakjában alkalmazzuk. Ezen vegyületeket az izzó testek gyártásánál keletkező hulladékokból és eddig teljesen értéktelen melléktermékekből izzítás útján olcsón és tetszőleges mennyiségekben állíthatjuk elő. Az ezen oxydokban tartalmazott neodym és praseodym inkább hasznos, mint káros hatású. A cerdioxyd az összes hasonló oxydáló szerekkel szemben azáltal tűnik ki, hogy az a legkülönbözőbb vegyületekből a levegőn való egyszerű izzítás útján nyerhető vagy regenerálható. így pl. a cersulphátokból légáramban való fölhevítésnél kénsavanhydriden kívül cerdioxydot nyerünk. Szerves anyagoknak a ceritoxydok ill. Ce02 segélyével való oxydálásánál különösen figyelemre méltó, hogy ezen magukban véve savakban csak igen nehezen, ill, alig oldódnak, de még nehezen oxydálható anyagok jelenlétében is könnyen, aránylag kis hőmérséknél ét hígított savak által cerosókká alakíttatnak át. A cerisókat, melyek tetszőleges módon állíthatók elő, főleg nitrátok vagy sulphátok alakjában alkalmazzuk. A gyakorlati foganatosításra szolgáljanak a következő példák: I. Kavaró szerkezettel és visszafolyási hűtővel ellátott lombikba 1 liter 60°/0 -os kénsavat és 30 g. toluolt adagolunk. Az egészet 60° C.-ra fölmelegítjük és ezen hőmérséknél kis adagokban és kavarás közben 200 g. 67%-os cerdioxydot adunk hozzá-Mihelyt az összes cerdioxydot beadagoltuk, a hőmérsékletet krbl. 90°-ra emeljük. A reakczió akkor van befejezve, mikor a barna ceritoxydok fehér súlpháttá alakultak át. Ezután a képződött oxydatiós termékeket és a még változatlan toluolt vízgőz segélyével elhajtjuk. Fractionált destillatióval a toluolt képződött benzaldehydtől elkülöníthetjük. Kisebb mennyiségekben még tolylphenylmethan és anthrachinon is képződik. Hasonló módon történik a tolylaldehydnek m-xylolból való előállítása. A közönségesen kapható cerdioxyd helyett természetesen tiszta Ce02 -tü is alkalmazhatunk és az előzőkben említett hőmérsékleteket és keverési arányokat tág határok között módosíthatjuk. II. 4 liter 20%-os kénsavban 200 g. cerisulphátot tartalmazó oldatot 60° C.-ra hevítünk és ehhez erős kavarás közben kiszámított mennyiségű antbracent adunk, miközben a hőmérsékletet fokozatosan 95°-ig növeljük. Rövid idő alatt az anthracen anthrachinonná alakul át és a ceroldat színtelenné válik. Az anthrachinont leszűrj ük és megmossuk, mire az a további alkalmazásra kész. III 15—20°/0 -os kénsavból és 3—5% cerisulphátból álló oldatba naphtalint kavarunk be és az egészet lassan fölmelegítjük. A sav konczentrácziója és a cersó mennyisége szerint a reakczió 45—60°-nál veszi kezdetét, mely hőmérséket ezután addig tartjuk fönn. míg az összes cerisó nem redukálódik. A reakczió termékeiként az alkalmazott föltételek szerint változó mennyiségekben naphtochinon és phtalsav képződik, melyek ismeretes módon elkülöníthetők egymástól. IV. A reakczió sokkal erélyesebb lefolyású, ha az említett példákban magasabb konczentrácziójú kénsavat alkalmazunk. Ha pl. anthracennek konczentrált kénsavban való suspensiójába cerdioxydot vagy cerisulphátot adagolunk. akkor már krbl. 25°-nál erélyes reakczió következik be. A massza erős önfölheviilés közben sötét színűvé válik és végül elszenesedik, miközben kénessavas gőzök távoznak. A sav konczentrácziójának módosításával és a hőmérsék megfelelő szabályozásával a reakcziót tetszésünk szerint mérsékelhetjük. A cerivegyületek más testekre is ugyanoly
