27877. lajstromszámú szabadalom • Betörés ellen biztosító jelzőberendezés

Megjelent 1903. évi augusztus hó 4-én. MAGY. g KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 27877. szám. XVIII/b. OSZTÁ LY. Betörés ellen biztosító jelzó'berendezés. STEUER OTTÓ GYÁROS DRESDEN-STRIESENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 deczeniber hó 30-ika. A találmány tárgyát betörés ellen biz- i tosító jelzőberendezés képezi. Ezt a beren- ; dezést ajtókra, zárakra, ablakokra stb. sze- t relhetjük, melyeknek meg nem engedett nyitásánál a berendezés valamely riasztó jelt ád. Az alkalmas megerősítési részekkel el­látott berendezés egy szigetelő tuskóhoz erősített két rúgóból áll, melyek mind­egyike vezetékdrót útján valamely tetsző­leges riasztókészűlékkel van összekötve, továbbá egy nyomólemezt viselő eltolható tövisből, melynek eltolódása által a két rúgó múló vagy tartós érintkezésbe jön egymással és ily módon a riasztó készülék áramkörét pillanatnyilag vagy állandóan zárja. A berendezés egy ajtóra szerelt kiviteli alakja a csatolt rajzon az 1. ábrán keresztmetszetben, a 2. ábrán alaprajzban és részben vízszin­tes metszetben van ábrázolva, még pedig abban az állásban, melyet a berendezés múló áramzárás előidézése czéljából elfoglal. A 3. ábrán a berendezés oldalnézete és részben keresztmetszete abban az állásban van ábrázolva, melyet az tartós áramzárás előidézésénél elfoglal. A szigetelő anyag­ból álló (a) tuskón a rajzon látható mó­don meghajlított (b) és (c) rugók vannak megerősítve, melyek közül az egyik a (d) I vezetékkel, a másik pedig az (e) vezeték­kel van összekötve. Ezen vezetékek egy tetszőleges riasztókészűlékkel vagy ilyen­hez vezető drótokkal vannak összekötve. Az (a) tuskó egy áttöréssel van ellátva, melybe az (f) vezetőcsövecske van behe­lyezve. Ez utóbbin a (g) tövis van átve­zetve, mely a rugók szabad végei felé néző végén egy (h) lemezt visel, mely a (g) tövisre merőlegesen áll és egyenlőtlen hosszú két karral van ellátva. Ennek kö­vetkeztében a (g) tövis vízszintes helyze­ténél a (h) lemez önmagától úgy áll be, hogy annak hosszabb karja a rajzon lát­ható módon lefelé mutat. Az (a) tuskóból két rugalmas (i) horog ágazik el, melyeknek lehajlított szabad végei a berendezés megerősítése czéljából a jelen esetben a (k) kulcslyukfödőbe (2. ábra) kapaszkodnak, miáltal a berendezés az ajtón megerősíttetik. A (g) tövis sza­bad vége az (1) zárba nyúlik be, úgy hogy a (g) tövis mindannyiszor befelé tolódik, a hányszor egy kulcsot vagy álkulcsot du­gunk kívülről a kulcslyukba. A tövis ezen eltolódásánál a (h) lemez rövidebb karjá­val a (b) rúgót a (c) rúgóhoz szorítja, úgy

Next

/
Thumbnails
Contents