27868. lajstromszámú szabadalom • Egyfázisú, váltakozó áramú elektromos mótor

31egjelent 1903. évi augusztus hó 4-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 27868. szám. VH/g. OSZTÁLY. Egyfázisú, váltakozó áramú elektromos mótor. LAMME BENJÁMIN G AB VER ELEKTROTECHNIKUS PITTSBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 junius hó 19-ike Jelen találmány tárgyát elektromos mótor képezi, mely az egyfázisú váltakozó áram energiáját hasznosítja. Már régebben ajánlatba hozták a soros tekercselési!, egyenáramú gépeknek egyfázisú váltakozó árammal kapcsolatban erőfejlesztésre való alkalmazását és ez irányban számos kísérlet is történt már, a melyek azonban kielégítő eredményre nem vezettek, mivel sok nehézség merült föl, nevezetesen a szabályozást, a szikrázás és a mótor föl hevítésének elkerülését, a hatásfokot stb. illetőleg. A jelen találmány czélja már most az áramköröket akként elrendezni és szerkeszteni, valamint azokat egy a közönséges egyenáramú motorokkal sokban megegyező motoron alkalmazni, hogy ez különböző fordulatszámmal gazdaságosan legyen működtethető és e mellett könnyen és biztosan legyen szabályozható és végre, hogy a váltakozó áramnak ezen czélra való alkalmazása, átalakítása és elosztása lehetővé váljék. A jelen találmány czélja továbbá a mótor és a kontroliéi- szerkezetét, valamint az ezekkel kapcsolatos áramköiök elrendezéseit az ilyen motorok működésére érvényes alaptörvények tekintetbevételével és fölhasználásával úgy tökéletesíteni, hogy a mótor kellően megszerkesztve, méretezve és az energia-forráshoz alkalmazkodva, gazdaságos alkalmazásra találhasson. Mielőtt a jelen találmány részletezéséhez hozzáfognánk, mindenekelőtt azon tényezők mibenlétét akarjuk megvizsgálni, melyektől az ilyen motorok gazdaságos működése függ és itt legelőször is foglalkozzunk az úgynevezett soros kapcsolású motorokkal, vagyis oly motorokkal, melyek térmágneseinek csévéi a fegyverzettekercsek egymást követő részeivel a kommutátoron keresztül soros kapcsolásban állanak. Ilyen mótor három elektromótorikus főerőnek székhelye; ezek: a) egy a térmágnes tekercselésében azt keresztező váltakozó mágneses erővonalak által létesített önindukcziós elektromótorikus erő; b) egy a fegyverzet tekercselésében a fegyverzettől a sarkokon keresztül átmenő haránterővonalak által létesített önindukcziós elektromótorikus erő és c) a fegyverzet tekercselésében a forgás következményeként föllépő ellen elektromótorikus erő. Ezenkívül más elektromótorikus erők is lépnek föl, mint pl. az ellenállás legyőzésére fordított elektromótorikus erő, mellyel azonban, kisebb fontossággal bírván, itt nem akarunk foglalkozni. A térmágnes tekercselés önindukcziós elektro-