27794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lehetőleg kevés szenet tartalmazó fémeknek, metalloidoknak vagy ezek vegyületeinek elektromos úton való előállítására

Megjelent lí>03. évi julius hó 18-án. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27794. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás lehetőleg kevés szenet tartalmazó fémeknek, metalloidoknak vagy ezek vegyületeinek elektromos úton való előállítására. HOPKINS EUSTACE WOOLNOUGH MÉRNÖK BERLINBEN. Bejelentésének napja 1903 január hó 24-ike. Elsőbbsége 1900 november 10-töl kezdődik. A vasötvözetek, főleg az aczélféleségek gyártásira használt fémektől főleg azt kö­veteljük meg, hogy ezek bizonyos csekély, de pontosan meghatározott szántartalommal bírjanak, úgy hogy akkor, mikor azokat a vaskeverékhez adagoljuk, a végtermény széntartalma egyáltalában ne változzék, vagy csak pontosan meghatározott mérték­ben változzék. Ezért a nagyipar már rég arra törekedett, hogy eme pótlékok szén­tartalmát lehetőleg csökkentse, de ezt a czélt a thermikus vagy elektromos ke­mencze használatán alapuló közönséges eljá­rásoknál csak tökéletlenül sikerült elérni, a mennyiben a legtöbb vasötvözet 5—7% szenet tartalmazott. A találmány czélja első sorban az, hogy tiszta, lehetőleg kevés szenet tartalmazó fémet vagy metalloidot vagy ezek vegyü­letét állíthassuk elő nagy ipari üzem útján. Az ekkor alkalmazott eljárás lényegében véve az, hogy a tisztátalan fémet vagy me­talloidot a megfelelő oxydra engedjük hatni, a mennyiben azt emez oxyd egy nagy mértékben fölizzított rétegen vezet­jük át, azután pedig valamely alkalmas módon összegyűjtjük azt. Ily módon majd­nem teljesen szénmentes fémek 3t, metal­loidokat vagy ötvözeteket sikerül regulus alakjában előállítani, mely csak 0-2 sze­net vagy (például chrom, mangán, szili­czium, ferrochrom, ferromangán, ferroszili­czium esetében) még annál is kevesebb sze­net tartalmaz. Bejelentő ezt a folyamatot akként ma­gyarázza, hogy a legmagasabb hőmérsék­letű övben a tisztátalan fémek, illetve metalloidok részben elpárolognak és vagy a saját nagy fajsúlyuk hatása alatt vagy pedig gőzök alakjában ama nagy nyomás következtében, mely a kéreg üregeiben föllép, megolvadt redukáló keveréken át­hatol. Az oxyd redukálását legelőnyöseb­ben ugyanabban a munkafolyamatban vé­gezzük, mint az előállított nyers anyagok raffinálását. Az eljárás maga például a következő mó­don foganatosítható: Az (A B) csövet (lásd a mellékelt vázr­lat 1. ábráját), mely például szénből ké­szülhet, akként töltjük meg, mint az a raj­zon látható. Az (M) tér a redukáló keve­rékkel vagy az előállítandó, illetve raffi­nálandó fém vagy metalloid darabjaival van töltve, míg a (D D) terek a megfelelő oxyd darabjaival vannak lazán kitöltve. Mi-

Next

/
Thumbnails
Contents