27726. lajstromszámú szabadalom • Kefeelrendezés vízszintes vagy rézsútos szitákkal bíró szitáló gépeknél

Megjelent 1903. évi julius hó 10-án. MAGY. |j|| KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 27726. szám. X/i. OSZTÁLY. Kefeelrendezés vízszintes vagy rézsútos szitákkal bíró gépeknél. GRAEPEL HUGÓ GÉPGYÁROS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 17-ike. Az eddigi, vízszintes vagy rézsútos szi- [ tákkal bíró szitáló gépeknél, melyeknél a ! sziták tisztántartására ezek alatt elhelyezett ! kefék egy központos tengelyen vannak elrendezve és egy fogaskerékkel együttműködő kilincs közvetítésével a szitaszekrény által szakaszosan mozgattatnak, a kefék, ágyazásuk, alakjuk és hajtó szerkezetük czélszerűtlensége folytán, nem feleltek meg a követelményeknek. A jelen találmány tárgyát képező elrendezéssel a kefék hatását, megbízható működését és tartósságát fokozzuk és egyúttal az egész szerkezetet egyszerűsítjük és annak föl- és leszerelését jelentékenyen megkönnyítjük. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező elrendezés egy különben ismeretes szerkezetű síkszitánál egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a síkszita harántmetszete. A 2. és 3. ábrák a kefék hajtó szerkezetének fölülnézetét láttatják. A 4. és 5. ábrák a kefék fölülnézetét 111 . harántmentszetét tüntetik föl. A 6. ábra a szitakeretek fölülnézete. Az (1) kefék (1. ábra) ismert módon akként vannak a (2) tengelyre szerelve, hogy ezzel együttforognak. A jelen találmány szerint már most ezen (2) tengelyt hosszirányban könnyen eltolhatóan ágyazzuk és azt a (3) csiga köré vezetett (4) húzó közeg segélyével az (5) súllyal kötjük össze. Ezen elrendezés következtében a (6) kefetartókon nyugvó (1) kefék folytonosan állandó, az (5) súly nagyságának megfelelő erővel szorítnak a szitaszövethez. Az eddigi elrendezéseknél ez nem volt meg, mivel vagy egyáltalján nem volt gondoskodva keféknek a szitaszövethez való önműködő odaszorításáról vagy pedig spirális rugók alkalmaztattak ezen czélra, melyek a (2) tengelyt körülvéve kefetartókként szolgáltak. Minthogy ezen rugók, melyek a keféknek jelentékeny munkája következtében nagy igénybevételnek voltak kitéve, ruganyosságukat megváltoztatták, a keféknek változatlan nagyságú nyomásáról nem lehetett szó. A találmány tárgyát képező elrendezésnél ezenkívül az összes egymás alatt fekvő keféknek az egymás alatt elrendezett szitákra gyakorolt változatlan nyomását egy közös szerkezettel, az (5) súllyal érjük el, míg eddig minden egyes szita számára egy külön rugót kellett alknhnazni és még így sem lehetett a kitűzött czélt oly tökélete-