27726. lajstromszámú szabadalom • Kefeelrendezés vízszintes vagy rézsútos szitákkal bíró szitáló gépeknél

- 2 — sen elérni, mint a találmány tárgyát képező, | egyszerűbb elrendezéssel. i Ezenkívül még a (6) kefetartó is, mely a ! (2) tengelyen eltolható és a (7) csavarok ! segélyével rögzíthető, azon jelentékeny j előnyt nyújtja az eddigi szerkezetekkel szemben, hogy az több egymás fölött fekvő szitának és kefének kiemelését jelentékenyen megkönnyíti. A találmány szerint továbbá a keféknek (8) talpát (3. és 4. ábra) csúcsával fölfelé ! fordított ék alakjával bíró harántmetszettel j készítjük. A (9) sörtéket a (8) kefetalp függélyes oldalfölületéhez erősítjük és azokat a (2) tengelytől jobbra és balra eső talpr^szeken egymáshoz képest eltoltan, | vagyis akként osztjuk el, hogy az egyik . oldalon fekvő sörték a szitafölületnek azon részeit súrolják, melyek a másik oldalon fekvő sörték közötti hézagokkal korrespondeálnak. A kefetalp ékalakú harántmetszete folytán megakadályozta tik, hogy a szitákon átejtett anyag, mint az eddigi keféknél, a kefetalpon fölhalmozódva a szitákat nedves őrlemény szitálásánál tisztátlanná tegye. A kefék szakaszos működtetésére eddig j egy kilinccsel fölszerelt emeltyűt alkalmaz- ; tak, melynek egyik vége egy helytálló pont i körül forgatható, másik vége pedig forgathatóan van a keféket hordó tengelyre tolva vagy a második, az említett tengelyre forgathatóan szerelt emeltyűvel összekötve. Mindkét esetben a tengellyel forgathatóan összekötött emeltyű egy rúgós kilincset, hogy mely egy a tengelyre ékelt fogaskerékkel kapcsolódik, úgy hogy a szitaszekrénynek köralakú pályán végbemenő folytonos mozgása a kilincsemeltyű segélyével szakaszos mozgásként vitetik át a keféket hordó tengelyre. Minthogy az említett kilincs a fogaskerékhez folyton odaszorít tátik, az ily hajtó szerkezet az 1. ábrában föltüntetett elrendezésnél nem igen felelne meg, mivel a kilincs a tengelynek önműködő könnyű eltolódását akadályozná. Másrészt az ily hajtó szerkezet nem működik elég biztosan, mivel a kilincs gyakran megakad, rúgója pedig eltörik vagy meglazul. Ezen okokból a jelen találmány szerint a 2. és 3. ábrában föltüntetett hajtó szerkezetet alkalmazzuk. Ezen elrendezésnél a helytálló (14) csap körül forgatható (10) emeltyű (2. ábra) nincs, mint az eddigi szerkezeteknél a (2) tengelyre rátolva, hanem végével szabadon mozgathatóan ezen tengely mellett fekszik. Az emeltyű szabad végének mozgása a (11) görgő, vagy mint a 3. ábrában, a (12) kengyel vagy valamely más határoló segélyével csak annyiban van határolva, hogy a (10) emeltyűn elrendezett (13) fog a (15) fogaskerék által súrolt fölületből ki ne mozgattassék. A (16) szitaszkerénynek keringő mozgásánál a (13) fog a hajtó forgattyú minden fordulatánál a (15) fogas kerékkel kapcsolódik és ezt lökésszerű mozgásba hozza, mely horony és fácz segélyével a (2) tengelyre vitetik át. Minthogy a (13) fog a fogaskerékkel minden fordulatnál csak egy pillanatra kapcsolódik, ezen hajtó szerkezetnél, mely különben egyszerűbb és megbízhatóbb is, a (2) tengely szabad beállása legcsekélyebb mértékben sem gátoltatik. A (15) fogaskerék középső furata természetesen oty bő, hogy a (2) tengely a fogaskerék megemelése nélkül könnyen eltolódhatik. Hogy a szitákat ill. szitakereteket lehetőleg könnyen lehessen a szitaszekrényből kiemelni, az egyik (17) szitakeret (6. ábra) a (2) tengelynek egyik, a másik (18) szitakeret pedig ezen tengelynek másik oldalán van elrendezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kefeelrendezés vízszintes vagy rézsútos szitákkal bíró szitáló gépek számára, melyeknél a sziták tisztántartására ezek alatt elrendezett kefék egy központos tengelyre vannak szerelve, jellemezve azáltal, hogy ezen tengely a hosszirányban eltolhatóan van ágyazva. 2. Kefeelrendezés vízszintes vagy rézsútos szitákkal bíró szitáló gépek számára, melyeknél a sziták tisztántartására ezek