27673. lajstromszámú szabadalom • Készülék az elégés javítására és a füstemésztés foganatosítására tüzelőberendezéseknél
Megjelent 1Í)G3. évi .július lió 14-én. MAGY. SZABADALMI IVATA L SZABADALMI LEI RAS 27673. szaru. V/e/2. OSZTÁLY. Készülék az elégés javítására és a füstemésztés foganatosítására tüzelőberendezéseknél SCHERDING ÁGOST RÓBERT MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 január hó 5-ike. A kőszénnek az ipari czélokra szolgáló generátorok, mozdonyok, hajókazánok stb. tűzhelyein való elégéséről szóló tanulmányoknál keveset foglalkoznak a levegő bevezetésével, a mi pedig igen fontos körülmény. Hogy a kőszén tökéletesen eléghessen, elméletileg kilogrammonként 8-9 köbméter levegő hozzávezetése szükséges. Az ipari gyakorlatban ezt a levegőmenynyiséget tetemesen növelnünk kell; nagyon kedvező körülmények mellett 14—15 m3 elégséges, azonban gyakran kényszerítve vagyunk 15—20, sőt 25 m: j levegőt is bevezetni. Ez a fölös levegőmennyiség, melynek alkalmazása a jelenlegi tüzelőberendezéseknél a természetes vagy mesterséges huzam elérése czéljából nélkülözhetetlen, tetemesen lehűti az égéstermékeket, a melyeknek hőmérséklete jó kőszén és elméleti levegőmennyiség alkalmazása mellett körülbelül 2700° C. volna. Ez a hőmérséklet 1850° C.-ra száll le, ha az elméleti levegőmennyiség másfélszeresét alkalmazzuk és 1450°-ra, ha ezen mennyiség kétszeresét vezetjük a tüzeléshez. Az elégés tehát kedvezőtlen körülmények között történik, minek folytán a tüzelőanyag szilárd részeiben nagy a veszteség, míg a gázalakú részek, miután nem éghetnek el, füst alakjában távoznak. Kísérleteket tettek különböző rendszerekkel, hogy a levegőhozzávezetés körülményeit megjavítsák. Sokféle rostélyt találtak föl és természetes huzamon kívül mester{ séges huzamot is alkalmaztak ós pedig i vagy gőzsugár segélyével, mely magával vitte a levegőáramot, a mely utóbbi azután vagy a rostély alatt, vagy a tüzelőtér valamely más részén hatol be, vagy pedig ventillátorokat használtak, vagy a kéménybe vezetett gőzsugarak alkalmazásával stb. idéztek elő húzatot. Az alkalmazott módszerek között vannak ugyan olyanok, a melyek az elégetést előmozdították, a nélkül azonban, hogy azt lényegesen megjavították volna, mi mellett azonban a túlmennyiségű levegőt összes hátrányaival együtt, mégis alkalmazni kellett. Azon föladatot tehát, hogy a kőszén jó elégését érjük el, az által oldhatjuk meg, ha lehetőleg megközelítjük az elméleti levegőmennyiség alkalmazását. Az ipari tüzelőberendezéseknél a rossz
