27634. lajstromszámú szabadalom • Csöppfolyós tüzelőanyagot fogyasztó gázizzólámpa

- 4 -az elgázosítót a hajtóműve segélyével tetszés szerint beállíthatjuk, amint ez üzemközben szükségesnek bizonyul. A nagy (i) légbebocsájtó nyílásokkal el­látott (k) galéria viseli az (1) üvegtartóga­leriát. Ennek egy gyűrűhoronyalakú kari­mája, továbbá számos, ennek vizsintes fölü­letén elhelyezett (11) szívónyílása, egy sor, eme nyílások fölött elhelyezett (12) szívó­nyílása, továbbá az (11) szívónyílások alatt kiképezett (13) szívónyílása van, mely utób­biak ferde irányú hasítékok gyanánt van­nak kiképezve és egy hasonló kasítékokkal ellátott, elforgatható (n) gyűrű segélyével többé-kevésbbé elzárhatók, illetve nyithatók, hasonló módon, mint azt a törzsszabada­lomban leírtuk. A (k) galériának egy fúvókaszerű (o) meg­nyújtása vagy hüvelye van, mely a lángzó­süveget képezi és a kékláng tulipánszerű magjáig ér. Ez a lángzósüveg kevéssel a (d) elgázosító dob (e) karimája, illetve a láng­terelő széle fölött egy vízszintes, befelé for­dult (o2) összeliúzókarimával van ellátva, mely az (o) lángzósüveg és a külső (al) lángzócső között fölemelkedő légáramot összehúzza és ily módon ennek sebességét fokozza, egyben pedig a kék lángot létesíti. A süvegnek az összehúzó karima fö­lött fekvő része hengeres, annak széle pe­dig kupolaalakú és az elgázosítódob födele fölött egészen a kék láng magjának széléig ér. A lámpánál alkalmazott (e) izzótest hosz­szabb, mint a közönséges izzótestek, közel hengeres és (el) alsó végén harang vagy körtealakban kiszélesedik, (r) tartója pedig az (rl) szánra van szerelve, mely a füg­gélyes (c) vezetékekben tolódhatik el és a (t) rögzítőcsavaron beállítható (u) állítócsa­varház segélyével tetszőleges magassági helyzetben tartható. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alaknál öt légáram létesül, melyeket megfelelően számozott nyilak jelölnek. Az (j) áram szolgáltatja a belső levegőt, az (i) nyílásokon és az (a, al) lángzócsöve­ken kiképezett (q) nyílásokon (1. ábra) vagy az (a) lángzócső alsó végén (2. ábra) jut eme csőbe, melyben fölemelkedik és azután részben a kanócz és a (d) elgázosító dob között levő gyűrű alakú hasítékon, részben pedig a dob (dl) furatain, illetve lángte­relő esetében eme lángterelő és a kanócz között jut a lángúpkoz. A belső légáram beömlési nyílása megfelelően van megvá­lasztva, hogy az elő nem melegített levegő akadály nélkül áramolhasson be. A (j) üveg­henger úgy ennek, mint a többi légáramnak sebességét nagy mértékben fokozza. Hogy ez a sebesség a kellő mértékben nagyobbítható legyen, a kanócz égési fölü­lete lejtős, mit az által biztosítunk, hogy a belső (a) lángzócső fölső éle 2-3 mm.-rel fekszik mélyebben, mint a külső (al) csőé. A (d) elgázosítódob gyűrű alakú alsó (c) ka­rimája, illetve a lángterelő korong széle ugyancsak fölfelé lejtősen van kiképezve. Az (1) légáram ily módon kis mértékben elterelődik és könnyebben juthat ki. Ily módon elérjük azt, hogy a fűtőláng hatása alatt fejlődő, el nem égett gőzök nagy erővel fölfelé ragadtatnak, miáltal az első föltétel, hogy hosszú lángkúpot létesít­hessünk, teljesítve van. A (2) légáram a (k) galéria (i) nyílásain jut a külső (al) lángzócső és a fúvókaszerű (o) lángzósüveg közé. Azáltal, hogy az (o) hüvelyt (süveget) egészen a közönséges lámpáknál képződő, tulipánszerű kék láng magjának fölső szé­léig ér, a levegő áram általában erősödik (minthogy az áram annál erősebb, minél hosszabb a kürtő vagy kémény). A süveg belsejében, az elgázosító, illetve lángterelő fölött bizonyos magasságban elhelyezett, befelé fordult, vízszintes összehúzó karima a csatorna keresztmetszetét egy bizonyos ponton megszükíti, ily módon az áram se­bességét tetemesen fokozza és a belső és külső légáram együttműködése következté­ben a kék lángot létesíti. A kékláng minden ilynemű lámpáknál hajlandó a szétterülésre, mi a lángkúp meg­rövidülését vonja maga után. A találmány szerint azonban a lángot a hüvely (süveg) fölső része összenyomja, különösen pedig a süveg fölső részének kupolaszerű megszü­külése következtében, hol a süveg ugyan-X

Next

/
Thumbnails
Contents