27597. lajstromszámú szabadalom • Kéneső kontaktus

A szóban forgó példánál a kontaktuscsészébe vezető (3) kontaktusrúd egyszersmind a kontaktuscsésze tartója gyanánt is szolgál. A (3) kontaktnsrudat szükség esetéi) a (4) sz'getelőanyaggal burkolhatjuk, mely némely esetben előnyösen egészen a kontaktuscsésze fenekéhez közel végződhetik. A kontaktus zárásának és megszakításának módja az 1. és 2. ábrából világosan látszik, melyek közül az előbbi a kontaktust megszakított, az utóbbi pedig zárt állapotában tünteti föl. Ugyanis a kontaktus zárása és megszakítása a (2) kéneső fölszínének, pl. egy merülődugattyú betolása vagy kiemelése által való emelése, illetve siilyesztése vagy a kontaktuscsészének a kénesőbe való bemerítése vagy kiemelése által eszközölhető. Ily módon a megszakítás a kéneső gyors elszakadása által igen gyorsan történik és a szikra a kontaktuscsésze kerülete által megszabott nagy fölületen keletkezik úgy, hogy a nagy hűtőfölület folytán is gyorsan kialszik. Az áram zárása nagy gyorsasággal történik a csésze fala fölött hirtelen összecsapó kéneső által. A (4) szigetelő burkolatnak alsó vége kiugrást képez, mely megnehezíti azt, hogy igen gyors kiiktatás alkalmával a kéneső a csészéből kilódíttassék. Ezen eredményt biztosabban elérhetjük az által, hogy a 3. ábrában föltüntetett (5) ellencsészét rendezzük el, vagy pedig, hogy a csészét fölül szűkítjük (4. ábra) vagy kapszula alakúra készítjük (5. ábra) és (6) nyílásokkal látjuk el, avagy pedig, mint a 6. ábra mutatja, az (1) csészét csőalakúra készítjük, mely az ugyancsak csőalakú (3) kontaktusrudat kívülről szigetelőként övezi és a csésze fenekét befelé tűrve képezzük ki úgy, hogy a csésze nyílása a kontaktuscső belsejében képződik. Ezen szerkezetnél különösen könynyen függetleníthetjük a (3) kontaktusrudat a csészétől úgy, hogy az előbbi helytáll és csupán a csészét mozgatjuk. Ha azt kiváujuk, hogy az árammegszakítás ne menjen végbe hirtelen, hanem csupán fokozatosan, akkor a 7. és 8. ábrában föltüntetett foganatosítási alakot alkalmazzuk, melynél a csésze egy, két vagy több (7) csőrrel van ellátva, melyekből a csészének a kénesőből való kiemelkedése után a kéneső vékony sugárban kiömlik és fokozatosan növekvő ellenállást képez a csészében lévő és a tartályban lévő kéneső vagyis a két kontaktussark között. Ha ellenben az kívánatos, hogy a csésze lassú kiemelkedése és síilyedése daczára a kontaktus gyorsan szakíttassék meg és zárassák, úgy a 9. és 10. ábrában föltüntetett foganatosítási alakokat kell alkalmaznunk, melynél a csésze nagy (8) karimával van ellátva, mely előnyösen befelé vagy kifelé gyöngén lejt (9. ábra) vagy kifelé és befelé is lejtős (10. ábra). A mint a csésze a kénesőből csak kissé is kiemelkedik, a kéneső fölszíne hirtelen ketté válik és a csésze belsejében és azonkívül lévő kéneső fölszíne a nagy (8) szigetelő gyűrűfölület által van egymástól elválasztva úgy, hogy a megszakítási helyen a kénesőrészek egymástól hirtelen nagy távolságra jutnak és a szikra rendkívül gyorsan eltűnik. A beiktatásnál, illetve a kontaktus zárásánál a kéneső hirtelen összecsap ós az áramkör zárását is nagy sebességgel eszközli. Ezen szerkezet további igen fontos előnye abban rejlik, hogy lehetetlen a kontaktust oly h"lyzetben tartani, hogy a láng állandóan föntartassék. A széles gyűrűfölület ezen hatását a többi, pl. a 6. ábrabeli foganatosítási alaknál is érvényesíthetjük, ha, mint azt a 11. ábra mutatja, a megszakítási helyen, tehát a csőalakú csésze belsejében lévő nyílás körül alkalmazzuk a (8) karimát. Ezen kontaktusokat azonban nem csupán csésze alakban, hanem tetszőleges más alakban, pl. egyenes vagy köralakú vályú (12. és 13. ábra) is előállíthatjuk. Természetesen az utóbbi foganatosítási alakoknál az előbbi alakoknál leírt elrendezéseket, pl. a csésze fölső részének szűkítését, az (5) ellencsészét, fölül is zárt és csupán nyílásokkal ellátott alakot is alkalmazhatunk. A kontaktust továbbá egy szeleppel hozhatjuk kapcsolatba, mely úgy van elrenrendezve, hogy a kontaktus gyors meg-