27597. lajstromszámú szabadalom • Kéneső kontaktus

szakítását vagyis a kéneső fölszínének gyors sülyedését megengedi, ellenben a kontaktus zárása alkalmával csak lassan engedi a kénesőt ismét emelkedni úgy, hogy a kontaktus zárása hosszabb időt vesz igénybe, a mire némely esetben, pl. az áratnmegszakífásoknak gyors egymásutánban való követésének megakadályozására szükség van. Ezen czélból pl. a 11. ábrabeli foganatosítási alaknál a (9) gumrailapot kötjük a csésze fenekére, mely gununilap a (10) fölmetszéssel van ellátva. Ezen fölmetszett gununilap szelep gyanánt működik oly módon, hogy a kéneső lefolyását könynyen megengedi, mivel az egész (10) fölmetszés nyílik, míg a kéneső beömlésénél csupán a (11) cső átmérőjének megfelelő hosszúságú darab fog nyílni. A 14. és 15. ábra a b) alatti csoport példái, melyeknél a megszakítás kéneső alatt megy végbe. A 14. ábrabeli foganatosítási alaknál a kén eső tartályban az (1) csésze úgy van elrendezve, hogy a tartály és csésze kénesője közötti közlekedést létesítő (13) nyílás állandóan kéneső alatt van és a szigetelő anyagból álló (14) szelep zárása és nyitása által eszközöljük a kontaktus megszakítását, illetve zárását. Természetesen a megszakítás és zárás czéljából akár a szelepet, akár pedig az (1) csészét mozgathatjuk. A 15. ábrabeli foganatosítási alaknál az (1) csészét mozgatjuk. Ha ez sülyed, úgy alsó vége a rugalmas szigetelő anyagból álló (15) kúpra szoríttatik, mi által ugyanazt a hatást érjük el, mint az előbbi alaknál. Magától értetődik, hogy a fönt leírt kontaktusokat elzárt, esetleg légüres, vagy különböző gázokkal megtöltött térben, vagy ismert módon a kéneső fölé töltött szigetelő folyadékok alatt is alkalmazhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kénesőkontaktus, jellemezve egy szigetelő anyagból álló, kénesőt tartalmazó és kénesőbe merülő csésze által, a melyben lévő kéneső a csésze egy vagy több nyílásán át a környező kénesővel közlekedik, mely közlekedés a csésze vagy a környező kéneső fölszínének mozgatása vagy a közlekedési nyílásnak szigetelő szeleppel való elzárása által megszüntethető, mi mellett a csészében lévő és ezt környező kéneső a kontaktus egy-egy sarkát képezi. 2. Az 1. alatt igényelt kontaktus foganatosítási alakja, jellemezve a kéneső fölszínéhez képest emelhető és sülyeszthető fölül nyílt csésze által, melynek belső üregében a kontaktus által zárandó é3 megszakítandó áramkör egyik sarka végződik. 3. A 2. alatt igényelt kontaktus foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a csésze fölött a csészét majdnem teljesen lefödő bura vagy fedő van elrendezve. 4. A 2. ala't igényelt kontaktus foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a csésze fölső részén szűkítve van, de nyílása felé ismét bővül. 5. A 2. alatt igényelt kontaktus foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a csésze kapszula alakú és körülbelül közepe fölött nyílásokkal van ellátva. 6. A 2. alatt igényelt kontaktus fogonatosítási alakja, jellemezve a csészén alkalmazott egy vagy több (7) csőr által, melyeken át a csészében lévő kéneső egy része a kontaktus megszakítása alkalmával vékony sugárban kifolyik. 6. A 2. alatt igényelt kontaktus foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a csészé fölső széle nagy karimával van ellátva azon czélból, hogy a csésze lassú kiemelése és bestilyesztése és igen kis elmozdulás mellett is a kontaktus megszakítása és zárása igen gyorsan eszközöltessék, továbbá, hogy nagy föllileten történjék a megszakítás és hogy állandó szikra a kontaktus egyik állása mellett se képződhessék. 7. A 6. alatt igényelt kontaktus foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a csésze karimája kifelé vagy befelé, vagy kifelé és befelé is gyöngén vagy a szükségnek megfelelőleg többé kevésbé lejtős.