27575. lajstromszámú szabadalom • Újítás gyémántoknak vagy más drágaköveknek a köszörülés alkalmával való kiformálásában
Megjelent 19Ö3. évi június lió 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. I II VATA L SZABADALMI LEIRAS 27575. szára, VI/a. OSZTÁLY. Újítás gyémántoknak vagy más drágaköveknek a köszörülés alkalmával való kiformálásában. TOWNSEND DÁVID COOPER GYÉMÁNTKÖSZÖRÜLÓ NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 6-ika. Jelen találmány tárgya újítás gyémántnak vagy más drágaköveknek a köszörülés alkalmával való kiformálásában, mely lényegében véve abban áll, hogy az illető kőnek fölső fölületénél egy központosán elrendezett, kihegyesedő csúcsot hozunk létre, melyhez azután czélszerűen négyoldalú és háromoldalú fölületecskék csatlakoznak s ezek a foglalat felé nyúlnak. A találmánybeli újítás továbbá abban áll, hogy az illető drágakőnek alsó oldalán szintén központosán elrendezett kiemelkedő csúcsot vagy hegyet képezünk ki, mely j czélszerűen ötszögletű mezőcskék csúcs- | pontjának találkozásába esik s ezekhez vi- j szont hosszúkás, hatszögletű és ötszögletű mezőcskék csatlakoznak, mely utóbbiak az előbbieken túlnyúlnak s mindkettőt szabálytalan négyszögletű fölületek határolják, melyek a foglalathoz csatlakoznak. A találmánybeli újítás fő czélja azonban a gyémántokat vagy más drágaköveket a köszörülés alkalmával olyan szögletes fölületecskékkel ellátni, melyek a foglalattól kiindulva, úgy sorakoznak egymáshoz, hogy a drágakőnek mind alsó, mind pedig fölső fölületén, egy hegybe futó, kiemelkedő csúcsban végződnek, minek következtében az illető drágakőnek csillogása és fénye nagy mértékben növekedik. Hogy a találmánybeli újítás újdonságát és lényegét teljesen megérthessük, szükséges röviden megemlítenünk, azt, hogy eddigelé a brilliánsok köszörülésénél a kő fölső fölületénél egy ötszögletű fölületecskét igyekeztek létesíteni, ha pedig a kidolgozandó kő nagysága megengedte, akkor nyolczszögletű ilyen fölületecskét hoztak létre, melyhez háromszögletű és négyszögletű mezőcskék csatlakoztak s ezek haladtak a foglalat felé míg a kőnek alsó oldalánál annak hegyét lelapították, úgy hogy az egész köszörült drágakő tulajdonképen szabálytalan tárcsa - alakkal bírt, hol a fénysugarak a foglalat szomszédságában hatoltak be és innen osztattak szét a kőnek középpontja felé, míg ellenben a találmánybeli újítás szerint köszörült drágaköveknél épen fordítva áll az eset, vagyis a fénysugarak a kő középpontjától osztatnak illetőleg vetíttetnek a foglalat felé. A mellékelt rajzlapon az 1. ábra egy a találmánybeli újítás szerint készre köszörült vagy alakított drágakőnek fölülnézete, a
