27575. lajstromszámú szabadalom • Újítás gyémántoknak vagy más drágaköveknek a köszörülés alkalmával való kiformálásában

2. ábra ugyanennek oldalnézete, a 3. ábra alsó oldalának nézete, míg a 4., 5. és 6. ábrák egy az eddig szokásos mód szerint alakított drágakőnek, illetőleg gyémántnak hasonló nézetei. Vonatkozással az 1. és 2. ábrákon látható kiviteli alakra, a drágakő fölső oldalánál lévő (b) hegy vagy csúcs, bizonyos számú, négyszögletes alakú (a) mezőcskék találkozási pontjánál képeztetik, a kőnek középtengelyénél. Az említett mezőcskéket szintén négyszögletes alakkal bíró (al) mezőcskék veszik körül s ezekhez ismét háromszögletes (a3) mezőcskék csatlakoznak, melyek az igen tompa fölső szöggel bíró (a2) négyszögletes mezőcskéket határolják, hol mind az (a2), mind az (a3) mezőcskék a foglalat szomszédságában feküsznek. Természetesen úgy az (a) mezőcskék alakításában, mint az ezeket körülvevő (al a2 és a3) mezőcskék alakjának kiképezésében igen sok módosítás eszközölhető, a nélkül, hogy az által a találmánybeli újítás által létesített eredmények ; befolyásoltatnának, hol a fő czél az, hogy a fénysugarak befogadása a kő középpontjánál, a kiemelkedő (b) csúcs körül történjék és innen vetítődjenek azok a foglalat szomszédságában lévő (al a2 és a3) mezőcskék felé. A kő alsó fölületén, mint ez a 2. és 3. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál látható, a köszörülés alkalmával ötszögletű i (d) mezőcskéket hozunk létre, melyeknek ! találkozási pontja az (e) hegyet vagy csú- j csot képezi. Az említett (d) mezőcskék körül ötszögletű (d2) mezőcskék, ezek között pedig hosszúkás, hatszögletű (dl) mezőcskék helyezkednek el, mely utóbbiakhoz a foglalathoz nyúló, négyszögletes (d3) mezőcskék csatlakoznak. A mi most már a köszörülésnél eddigelé szokásos kiformálást illeti, mint az 5. és í 6. ábrákon szemlélhető, a drágakőnek alsó i oldalánál rendesen egy lapos sík képezte- : tett ki csúcs helyett, mely sík a drágakő : fölső fölületénél kiképezett síkon keresz- ! tül látható is volt, a mint ez a 4. ábrán , (n)-nel jelölt, pontozott vonallal föl van tüntetve, míg ellenben a találmánybeli újítás szerint a kőnek mind fölső, mind alsó oldalánál éles csúcsot képezünk ki, melyhez a fénytörésre rendelt mezőcskék csatlakoznak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás gyémántoknak vagy más drágaköveknek a köszörülés alkalmával való kiformálásában, jellemezve az által, hogy az illető drágakőnek fölső fölületénél czélszerűen négyszögletű alakkal bíró (a) mezőcskéket képezünk ki, melyeknek egymással találkozó hegybe futó csúcspontja egy kiemelkedő, hegyes (b) csúcsot képez, hol az említett mezőcskékhez előnyösen négyszögletes (al) mezőcskék csatlakoznak, ezeket viszont igen tompa fölső csúccsal bíró, négyszögletes (a2) mezőcskék veszik körül, mely utóbbiak a velük szomszédos, háromszögletes (a3) mezőcskékkel együtt a foglalat szomszédságában feküsznek. 2. Az 1. igényponttal védett újításnak egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az illető drágakőnek alsó oldalán előnyösen ötszögletű (d) mezőcskéket hozunk létre, melyeknek találkozási pontja hegyes (e) csúcsot képez, hol az említett (d) mezőcskék körül ötszögletű (d2) mezőcskék, ezek között pedig hosszúkás, hatszögletű (dl) mezőcskék helyezkednek el, mely utóbbiak mellett a foglalathoz nyúló, előnyösen négyszögletes (d3) mezőcskéket hozzuk létre. 3. Az 1. és 2. igényponttal védett újításnak egyesítése, jellemezve az által, hogy az illető drágakőnek fölső fölületénél czélszerűen négyszögletű alakkal bíró (a) mezőcskéket képezünk ki, melyeknek egymással találkozó, hegybe futó csúcspontja egy kiemelkedő, hegyes (b) csúcsot képez, hol az említett mezecskékhez előnyösen négyszögletes (al) mezőcskék csatlakoznak, ezeket viszont igen tompa fölső szöggel bíró, négyszögletes (a2) mezőcskék veszik körül, mely utóbbiakat a velük szomszédos, háromszögletes (a3) mezőcskékkel