27510. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csővégeknek hengerlés útján történő tágítására

Megjelent ií)()3. évi junius hó 27-én. MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 27510. sziim. Xll/e. osztály. Berendezés csővégeknek hengerlés útján történő tágítására HINNE HERMANN GYÁRIGAZGATÓ IiS MÉRNÖK ESSENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 deczember hó 22 ikc Gőzkazánok (hegesztett vagy varrat nélküli, sima vagy hullámos) lángcsöveinek vagy kazánfalgyűrűknek előállításánál szükséges, hogy a lángcső- vagy kazánfalgyűrűk ama végeit, melyeket a kazán homlokfalaival vagy a csatlakozó gyűrűkkel össze akarjuk szögecselni, pontosan oly tágasra készítsük, hogy azok átmérője a szomszédos rész átmérőjének megfeleljen. Ilynemű kazánrészeknek az eddig követett. eljárások szerint történő előállításánál a kellő átmérőt az által biztosítottuk, hogy az egyébként teljesen elkészített lángcső- illetve kazánfalgyűrű végét tűzben fölizzítottuk, azután pedig addig duzzasztottuk vagy tágítottuk, míg az átmérő megfelelővé nem vált. Ez az eljárás azonban igen költséges és hosszadalmas. Hengerlés által, például az ismeretes abroncs hengerlés által, vagy az ugyancsak ismeretes csővégek profilálására szolgáló eljárás által, melynél az abroncs vagy csővég tágítását egy belső és egy külső nyomóhenger végzi, a csővég illetve kazánfalgyűrű sem akkor, mikor a megmunkálásnál a munkadarab hideg állapotban, sem akkor, mikor az meleg állapotban van, nsm hozható pontosan a kellő átmérőre, mert a hengerlés közben a csővég átmérőjét nem ellenőrizhetjük minden pillanatban, vagyis mert a tágítást nem szakíthatjuk meg elég biztosan akkor, mikor a csővéig a kellő átmérőt fölvette. A találmány tárgya már most oly hengerlőberendezés alkalmazása, mely lehetővé teszi, hogy a cső- illetve kazánfalgyűrűk végeit hideg állapotban pontosan annyira tágítsuk ki, a mennyire azt kitágítani kell, úgy hogy a cső-, illetve kazánfalgyűrű végének minden utólagos megmunkálása fölöslegessé válik. A csatolt rajzon a találmány tárgyánlk egy kiviteli alakja látható az 1. ábrán oldalnézetben, részben metszetben, a 2. ábrán pedig fölülnézetben. A belső oldalán hengeresen kiesztergályozott, meglehetősen kemény anyagból készült (a) gyűrű egy vagy több pontján föl van vágva. Hogy az (a) gyűrűt aránylag könnyen lehessen összenyomni, annak többkevesebb (a2 a2 a2 ) bevágása van, melyek befelé fúratokban végződnek, hogy a gyűrű eme bevágások helyén be ne szakadhasson. Ha azt akarjuk, hogy a gyűrű belső átmérője egy bizonyos mértékkel bírjon, a gyűrű fölvágása helyén a gyűrűbe meghatározott hosszíságú (al) tetétdara-