27505. lajstromszámú szabadalom • Kombinált kerék és eljárás annak előállítására

gileg az jellemzi, hogy kezdettől fogva a végműveletig az előállítandó kerék egyik oldalán egy matriczaszerű, sík, küllőhornyokkal ellátott tárczát alkalmazunk, a mely, a mint említettünk, eleintén üllőbetét gyanántszolgál és mint ilyen szolgál továbbra is, ha a kombinált kereket olyan sík ellenkölyük segélyével alakítjuk tovább, melyeknek működő fölületét fokozatosan a kerület felé helyezzük át. Az ilyen folytonos sajtolókovácsmunka útján, mely rajz nélkül is érthető, végül olyan kerékkeresztmetszetet kapunk, a minő a 3. ábrán baloldalt van föltüntetve, (e) a tárcsa, a mely a körte vagy csöppalakú keresztmetszettel bíró (f) szegélyben végződik, (e)- és (f)-hez a kettőt összekötő (g) bordaküllő csatlakozik. Ezen eredményt azonban előnyösen hengerlési művelettel is elérhetjük, a mely a 3. ábrában van föltüntetve. Az ismertetett és a 3. ábrában jobbról föltüntetett előgyártmányt vagy pedig közvetlenül az 1. ábra szerinti (a) vagy a 2. ábra szerinti (b) kiindulási tömböt a hengerműre helyezzük, melynek működő részei a (h) henger és a küllőhornyokkal ellátott (d) hengertárcsa. Ezek egyike előnyösen a (h) henger vagy pedig mind a kettő hajtatik, úgy hogy azok ugyanazon értelemben forognak, mi mellett a (d) hengertárcsa (i) középtengelye körül forog. A (d) hengertárcsa tehát a (h) hengernek ellenhengere és azon sajátsággal bír, hogy működő fölülete a forgási tengelyre merőleges síkot képez. A hengertárcsa azonkívül a hengernyomást fölvevő, vele járó vagy hajtott (k) hengerrel alátámasztható. A 3. ábra baloldalán föltüntetett előgyártmánynak fölhasználása esete a (h) henger azonnal a megrajzolt helyzetben kezdi meg működését. Ha az 1. és 2. ábra szerinti nyerstömbökből indulunk ki, úgy a hengert első sorban tengelyéhez merőlegesen a (d) hengertárcsa felé mozgatjuk, míg a megfelelő helyzetet elfoglalja, mint a 3. ábrában jobboldalt föl van tüntetve. A további hengerlés alatt a (h) henger az (i) tengelytől merőleges irányban eltávolító mozgást végez és így saját tengelye körül való folytonos forgás közben fokozatosan a heagertárcsa széléhez közeledik, mialatt a (d) hengertárcsa és ezzel együtt a rajta levő munkadarab folytonosan forog. E közben a (h) henger a munkadarab anyagát a karima felé és a hengertárcsa (c) küllőhornyaiba szorítja. A 3. ábrában baloldalt a véghelyzet pontoz?a van föltüntetve és az eljárás ezen műveletének végterméke látható. A leírt munkafolyamatoknál úgy is járhatunk el, hogy a munkadarabot, miután bizonyos fokig előkovácsoltuk, sajtoltuk, vagy hengereltük, a küllők között kivágásokkal látjuk el, a melyek a munkadarabnak végleges nagyságra és alakra való további kiszélesítésénél az anyagnak a küllőkbe való szorítását megkönnyítik. Ilyen kivágások a 2. ábra szerinti alaprajzban pontozottan vannak jelölve. A kivágásokat stancolás útján vagy más alkalmas módon készíthetjük. Ezen kivágások a munkadarabnak sajtolás, kovácsolás vagy hengerlés útján végleges nagyságára és alakjára való kiterjedésénél az anyagnak aránylag csekély nyomással minden irányban való szorítását és kitérését engedik meg, úgy hogy a küllőhornyok jól és teljesen megtelnek az anyaggal, anélkül, hogy a működő nyomást túlságosan fokozni kellene. Teímészetes, hogy az anyag egyrésze oldalt a kivágásokba is szorul, miáltal némi anyagveszteség keletkezik. Ezen anyagveszteségért azonban kárpótol az, hogy a működő nyomást és az ettől függő energiafogyasztást tetemesen csökkenthetjük és a matriczát és a többi szerszámot jobban kímélhetjük. Miután a kerék csillag végleges külső alakját és tárcsa vastagságát megkapta, kivágásokat újabbi stancolás útján a helyes méretre hozzuk. Az eljárás utolsó művelete abban áll, hogy az (f) kerékkoszorú körte vagy csöppalakú keresztmetszetét (3. ábra) a kerékkoszorúnak a 4. ábrábán jobboldalt föltüntetett és az 5., 6. és 7. ábrában (l)-el jelölt szokásos alakra hozzuk. Ezt ismét a hornyolt (d) üllőbetét, illetve hengertárcsa segélyével átkovácsolás, sajtolás vagy hengerlés útján foganatosítjuk, úgy a mint azt közönséges tárcsás kerekeknél már alkalmazzák. A