27412. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági szelep

A (12) dugattyú fölső oldalán az (50) , tömítés van elrendezve, melyet az (51) csavaranya rögzít; az (50) tömítés szélei a (21) bélés beugró karimájához fekszenek, miáltal légtömítő zárás létesül. A (7) nyílás alkalmas kamrába vagy tartályba torkol, mely a nyomás alatt álló gázt tartalmazza és melynek részére épen a biztonsági szelep szolgál. A (21) bélés a dugattyúkamra fölső végén az (54) nyílással, a dugattyú alatt pedig áz (56) nyílások egy sorával van ellátva, a hol is ezen nyílások az (55) csatornával közlekednek. Az (53) nyílás a (10) kamrából a külső levegőbe vezet. E szelep működési módja a következő: A (13) rúgó feszültsége akként van szabályozva, hogy a dugattyú a rajzolt állásban, melyben az (50) tömítés a (21) bélés belső karimájához fekszik, mindaddig megmarad, míg a (7) nyíláson át a (12) dugattyú fölső fölületére vezetett gáz nyomása egy bizonyos határon túl nem haladott. Ha azonban a (7) nyíláson át beömlő gáz nyomása ezen határon kissé túl emelkedik, a dugattyú a (13) rúgó hatása ellenében kissé lefelé mozog és a fölös gáz a nyomás egyidejű csökkentése mellett az (54 55 56 és 53) nyílásokon át eltávozhat. Ha hirtelen és jelentékeny nyomásnövekedés áll be, akkor a (12) dugattyú gyorsan mozog lefelé és a (16) hüvely fölső peremére fekszik, mely helyzetében tömítő gyűrűjével a legalsó kivételével az ösz- | szes (56) nyílásokat elfödi. A (7) nyíláson át beáramló gáz akkor az (54 55) nyílásokon és a legalsó (56) nyíláson áramlik át és igen kis sebességgel távozik in- ! nen, miáltal a (7) térben igen lassú nyomáscsökkenés idéztetik elő. Ha a nyomás elegendő mértékben csökkent, a (13) rúgó a (12) dugattyút kissé följebb tolja, miáltal a második (56) nyílás válik szabaddá és ennek következtében a dugattyú fölött lévő gáz kiömlési sebessége növekedik. Az ennek nyomán bekövetkező nyomáscsökkenés folytán a rúgó a dugattyút annyira föltolja, hogy a harmadik (56) nyílás is szabaddá válik, miáltal a kiömlés sebessége tovább növeltetik. A mily mérvben a rúgó a dugattyút mindinkább normális helyzete felé közelíti, a dugattyú fölött a nyomáscsökkenés sebessége is növekedik, mivel egyik (56) nyílás a másik után a dugattyú alá kerül. Ha föltételezzük, hogy az összes (56) nyílások ugyanoly nagyok, úgy könnyen belátható, hogy ha a dugattyú két nyílást szabaddá tesz, a dugattyú fölött a nyomáscsökkenés kétszer oly gyorsan megy végbe, mint azon esetben, midőn osak egy nyílás szabad. Ha négy nyílás szabad, úgy a nyomáscsökkenés sebessége négyszer akkora, mint egy szabad nyílásnál. Az (56) nyílások nagysága természetesen alulról fölfelé növekedhet. Az (54) nyílás, miként a 4. ábrában jelezve van, szintén igen szűk, és előnyösen megközelítőleg ugyanoly nagyra készítjük, mint a mily nagyok az (56) nyílások együttvéve. Lényegében ugyanazon hatást érjük el, ha az (56) nyílások közötti válaszfalakat eltávolítjuk. A 2. ábrában azon részek, melyek ugyanoly kiképzésűek és ugyanoly hatásúak, mint az 1. ábrabeli foganatosítási alaknál, ugyanazon számokkal vannak jelölve. Itt föltételezzük, hogy a szelep egy légnyomású fékberendezés közönséges fékhengerére van szerelve. Légnyomású fékberendezések rendszerint oly légnyomással tartatnak üzemben, hogy az esetre, ha a fékre a vészfék ezéseknél szokásos nyomás hat, ez a fékhengerben körülbelül 4 atmoszférá-t tssz ki. Gyakran kívánatos azonban, hogy ha a vonat nagy sebességgel fut, a fékre 6 atmoszférás nyomást is lehessen hatni engedni, ha vészfékezés szükséges. Ezen nyomást fokozatosan 4 atmoszférára kell csökkenteni, hogy a kerekek csúszását megakadályozzuk. A jelen találmánynak ezen esetre való alkalmazásakor a (13) rúgót olyképen állítjuk be, hogy 4 atmoszféra nyomást legyen képes egyensúlyban tartani. Ha a fékberendezés a fővezetékben föntartott 7 atmoszféra nyomással működik és vészfékezés történik, úgy a (4) henger-