27383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyag előállítására a chlorfémvegyületek elektrolyzálásával képződő chlorgáz segélyével
Megjelent lí)03. évi .junius lió 8-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leiras 27383. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás rostanyag előállítására a chlórfémvegyületek elektrolyzálásánál képződő chlórgáz segélyével. DR KELLNER KÁROLY VEGYÉSZ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 november hó 5-ike. Az 1891. évi január hó 25-én kelt XXV. kötet 189. lapszámú magyar-osztrák szabadalommal bejelentőnek egy eljárása van védve rostanyagnak elektromos áram segélyével való előállítására, mely eljárás abban áll, hogy a föltárandó fölaprított növényrészek valamely chlóralkali elektrolyzálásánál képződő bomlási termékek váltakozó hatásának oly módon tétetnek ki, hogy az anódaterekből lefolyó ehlórtartalmú oldatok az inkrustáló anyagokat (lignineket) oxydálják és ez által oly testekké alakítják át, melyek a kathodaczellákból jövő alkálihydroxyddús oldatokban oldhatók. Ezen eljárásnál egy folytonos folyamat megy végbe, a mennyiben az anódaterek ehlórtartalmú oldataival kezelt növényanyagok a kathódaterekből kapott oldatokkal kilúgoztatnak és ezen eljárás többször megismételtetik. Bejelentőnek sikerült már n ost a föntebbiekben vázolt eljárást oly módon megváltoztatni és kiképezni, hogy a chlórfémvegyületek elektrolyzálásánál képződőkathódatermékek egészben vagy legalább is azok nagy része megtakaríttatik és csak a chlór használtatik gázalakban a rostanyag előállításához, mi által az eljárás nemcsak lényegesen olcsóbb lesz, hanem a chlórfémvegyíileteknek a vegyi nagyiparban való elektrolytikus földolgozásának szélesebb körű alkalmazása is lehetővé tétetik. Ezen alkalmazás ed ligelé, daczára annak, hogy a maróalkaliáknak és fémhydroxydoknak chlórvegyületeikből való elektrolytikus előállítása elismert lényeges előnyökkel bír, igen korlátolt volt, mivel a képződő chlór számára csak igen kis alkalmazási tér állt rendelkezésre. így pl. a kaustikus és szénsavas alkáliák sokkal nagyobb fogyasztótérrel bírnak, mint az eddigelé előállított chlórtermékek, mint pl. chlórmész, chlorát és hasonlók. A jelen találmány tárgya abban áll, hogy a földolgozandó növényi részeket vízzel vagy előnyösebben mésztejjel, vagy valamely alkalicarbonát vagy hydroxyd igen göynge oldatával kezeljük, erre a fölösleges folyadékmennyiséget czentrifugálás vagy más módon, pl. sajtolás által eltávolítjuk és azután a növényrészeket valamely chlórfémvegyület elektrolyzálásánál kapott chlórgáz behatásának tesszük ki. Ezen behatás, valamint a chlórgáznak a növényrészekben lévő folyadékok által való absorpcziójánál, illetve lekötésénél szabaddá lévő oldási,
