27356. lajstromszámú szabadalom • Szíjhajtás

Megjelent 1903. évi junius lió 6-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27856. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Szíjliajtás. LENEVEU HENBI MÉRNÖK SZAJNA MELLETTI NEUILLYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 november hó 11-ike. Jelen találmány tárgyát egy új szíj-, illetve kötélhajtás képezi, inely az eddig szokásos oly erőátvitelek hátrányait, melyeknél szíjak vagy kötelek alkalmaztattak, kiküszöböli. A szokásos szíjhajtásoknál nagyobb erők átvitele czéljából a szíjfeszűltséget nagyobbítani kell. A szíjfeszűltség nagyobbítása azonban a szíjkeresztinetszet nagyobbítását követeli meg, minthogy a többi tényezők, melyektől az erőátvitel függ, nem változtathatók. Ezen tényezőket a húzóelem és a tárcsák közötti súrlódási együtthatói valamint az érintési ív által képezett szög képezi. Ebből következik, hogy a szíjat mindig oly erősen kell megfeszíteni, mint azt az erőátvitel maximuma kívánja. A szíjfeszűltség folytáni erőveszteség mindig ugyanaz marad, ha a szíjnak ezen maximumot csak időközönként kell átvinnie. Mint ismeretes a szíj-, illetve kötélhajtás teljesítménye közvetlenül az érintési ív által képezett szögtől és ezenkívül azonban a tárcsa forgássebességétől is függ, amennyiben ugyanis a sebesség négyzetével növekedő czentrifugálerő a szíjat, illetve a kötelet a tárcsáról fölemelni törekszik. Egy oly kötélhajtás, illetve szíjhajtás, mely egyrészt a czentrifugálerő káros hatásait kiegyenlíti, másrészt lehető nagy érintési ív által képezett szöget biztosít és harmadszor kiküszöböli, hogy a szíj mindig a maximális feszültségre legyen meghúzva — mint az eddigelé mindig szükséges volt — ideális átviteli-eszköz gyanánt tekinthető. Egy ily elrendezés képezi már most a jelen találmány tárgyát. A találmány lényege a következőkben áll : A szíj, illetve kötél laza ága egy görgő hatása alatt áll, mely a szíj-, illetve kötéltárcsák között és ezek egyikének lehető közelében van elrendezve, és pedig oly módon, hogy a tárcsa tengelye körül vagy egy ezen tengelyen kívül fekvő tengely körül lenghet. Az ily módon elrendezett görgő működése, mely görgő szükség szerint mindig az egyik szíj-, illetve kötéltárcsa mellett vagy mindkettő közelében van elrendezve, a következő megfigyelésből tűnik ki. Ha egy a mellékelt rajz 1. ábrájában vázlatosan föltüntetett szíjhajtásnál az egyik szíjtárcsához lehető közel egy ily görgőt rendezünk el, akkor a görgő folytán sokkal nagyobb érintési ívszög létesíttetik, mintha a görgő nem alkalmaztatnék. A görgő, mint említtetett, lengethetően van elrendezve. A görgő önsúlyánál fogva