27356. lajstromszámú szabadalom • Szíjhajtás

— 2 — fekszik a laza szíjághoz, vagy a hol ez a különleges elrendezés folytán nem lehetséges, ellensúlyok által fekszik a szíjághoz. Egyébként megjegyzendő, hogy azon nyomás, mellyel a görgő a szíjhoz hozzáfekszik, igen kicsi lehet. Ha a szíj fut, akkor az érintési ív által képezett szög még két ok folytán nagyobbodik meg. Az alkalmazott görgő kisebb átmérővel bír, mint a hozzátartozó kötéltárcsa. A görgő és kötéltárcsa fordulatszáma azok átmérőjével fordított arányban áll. A szíj a szíjtárcsán való áthaladása alkalmával a czentrifugálerő hatása alatt áll, mely a szíjat a tárcsáról fölemelni törekszik. Azonban a czentrifugálerő a kisebb görgőn való áthaladásnál is hat a szíjra és ezen czentrifugálerő sokkal nagyobb, mint az, mely a szíjra a szíjtárcsán való áthaladásnál hat. Ennekfolytán a szíjtárcsa és szíj között az érintkezési nyomás nem csökkentetik, sőt a szíjnak a görgőn való áthaladásánál ható czentrifugálerő a szíjat a szíjtárcsához közelíteni törekszik. Az eddig szokásos szíjhajtásoknál a laza ágban uralkodó ingadozások, melyek, miután a szíjtárcsa felé terjednek tova, az érintési ív által képezett szöget szintén lökésszerűen csökkentik, a görgő előkapcsolása által nem jutnak a szíjtárcsához. Eltekintve ezen előnytől, a jelen találmány még egy további előnyt is nyújt. A hozzátartozó szíjtárcsa lehető közelében elrendezett görgő alkalmazása által ugyanis oly eszköz birtokában vagyunk, mely a szíjnak lehetővé teszi, hogy az esetleg szükséges nagyobb erőteljesítménynek megfelelően nagyobb ívvel feküd ék a szíjtárcsa köré, mi mellett az érintési ív által képezett szög közvetlenül az erő nagyságától függ. A görgő ezen működése a következő megfigyelésből adódik: Folytonos üzemnél a szíj húzó ága egy meghatározott nyújtást kap. Ennekfolytán a görgő, mely a laza ágra hat, nyugalomban marad. Ha már most nagyobb erőt akarunk átvinni, akkor természetes, hogy a feszültség a húzó ágban megnagyobbodik. Ennek megfelelően nagyobbodik a szíj nyújtása is. A szíj tehát meghosszabbodik és a görgő a laza ágat, mely most szintén meghosszabbodik, minthogy aránylag feszültség nélkül van, jobban a tárcsa köré fekteti. Ép így kisebbedik a tárcsa és szíj közti érintkezési fölület, ha az átviendő erő kisebb. Az érintési ív által képezett fölület tehát az átviendő erő után igazodik. A mellékelt rajz 2.-6. ábrái további ilynemű kiviteleket tüntetnek föl. A rajz ábráiban (p) a hajtó és (p') a hajtott szíjtárcsái;, míg (e) az említett görgőt jelöli. A 2. és 3. ábrák ezen görgő elrendezésének két módját tüntetik föl. Az (e) görgő mindkét elrendezésnél a (p) tárcsa tengelye körül forgathatóan van elhelyezve. A 2. ábra szerinti elrendezésnél a görgőnek a laza szíjvéghez való hozzáfektetésére egy ellensúly szükséges, míg a 3. ábra szerinti elrendezésnél elegendő e czélra a görgő súlya is. A 2. és 3. ábra szerinti elrendezések a legtöbb esetben elegendők. A 4. és 5. ábra szerinti kiviteleknél az (e) görgő nem a hozzátartozó tárcsa tengelye körül, hanem ezen tengelyen kívül van forgathatóan elrendezve. A görgő ezen kiviteleknél egy (f) villáskarban van ágyazva, mely oly módon van meghajlítva, hogy sem a szíjtárcsával, sem a szíjtárcsa tengelyével nem érintkezik. Úgy a 4 ábra szerinti kivitelnél, mint az 5. ábrabeli kivitelnél egy ellensúlyra van szükség. A 6. ábrabeli kivitel két görgővel bír. Mindegyik szíjtárcsa egy-egy hozzátartozó (e) görgővel van ellátva. A görgő mindezen kiviteleknél a laza szíj-, illetve kötélágra hat. Az eddigi szíjhajtásoknál is alkalmaztattak már ugyan gyakran az illető tárcsák között vagy azokon kívül görgők azon czélra, hogy a szíjfeszűltség, azonban nem az érintkezési fölület nagyobbíttassék. Ezen szíjhajtásoknál a feszültségnek a laza, tehát nem húzó szíjágban ugyanoly nagynak kell lennie, mint az átviendő tangentiális erőnek, míg a húzó szíjágban kétszer oly nagy volt. J Ezáltal a szíjtárcsatengely lényeges igénybe| vétele okoztatott. Ilynemű igénybevételek