27287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás natriumoxyd előállítására
- 2 -termékbe. A folyamat tehát egészen hasonlóan megy végbe, mint föntebb előadtuk; pl. a következő egyenletek értelmében: lONa + Ba(N03 )2 — 5Na3 0 -f BaO N2 , í 11 - 6Na + Ba(N02 )2 = 3Na2 0 + BaO + N2 . Az a reakczió is foganatosítható hígító anyagok, különösen maróalkáliák jelenlétében. Czélszerűnek mutatkozik az alkálifémet némi kis fölöslegben alkalmazni, minthogy a levegő hozzáférése nem egykönnyen akadályozható meg tökéletesen. Találtunk továbbá olyan eljárást is, mely lehetővé teszi káliumnitrátból — valamint káliumnitritből is — és fémkáliumból tiszta káliumoxyd előállítását. Ez az eljárás azon föltűnő megfigyelésen alapszik, hogy a káliumoxyd, ellentétben a nátriumoxyddal, oxygén jelenlétében nem állandó, hanem levegőn — úgy közönségesen hőmérsékletnél, mint még könnyebben melegítve — önként káliumszuperoxyddá oxydálódik és hogy az továbbá a nátriumoxyddal ellentétben oxydáló szerekkel, pl. salétrommal már olyan alacsony hőmérsékletnél alakul át káliumszuperoxyddá, melynél a salétrom még szabad oxygént nem ad. Ha azonban káliumnitrátot és káliumot az alábbi egyenletnek megfelelő stöchiometriai arányban KN03 +5K=3K2 0+N a levegőnek lehetőleg tökéletes távoltartása mellett hevítünk, akkor sikerül káliuinoxydot előállítani. Ajánlatos azonban szuperoxydmentes káliumoxyd előállítása czéljából csekély fémfölösleget alkalmazni, minthogy a levegő teljes távoltartása technikailag csak nehezen érhető el. Káliumnitrát helyett azonos eredménnyel káliumnitrit alkalmazható, melyet eddig a kálium oxydjainak előállítására föl nem használták. Alkalmazása itt is azon előnyöket nyújtja a nitrát alkalmazásával szemben, melyeket föntebb a megfelelő nátriumsóra nézve kiemeltünk. A használandó nitrit mennyisége a következő egyenletből tűnik ki: KNO-, + 3K = 2Ka O + N Sikerül továbbá már most káliumoxyd és nátriumoxyd elegyeinek előállítása is akképen, hogy vagy fémkáliumot a megfelelő mennyiségű nátriumnitráttal, illetőleg — nitrittel, vagy megfordítva, fémnátriumot a stöchiometriai mennyiségű káliumnitráttal illetőleg — nitrittel levegő távoltartása mellett hevítünk. Hasonló módon használhatjuk föl a kálium és nátrium ötvözeteit, valamint káliumnitrát (-nitrit) és nátriumnitrát (-nitrit), nem különben nitrátok és nitritek elegyeit is. Végül káliumot az ismertetett módon az alkáliföldek nitrátjainak vagy nitritjeinek kiszámított mennyiségeivel hozhatjuk össze, mikor is káliumoxydnak a megfelelő alkáliföldfémek oxydjaival való elegyei kép ződnek. A reakczió az összes esetekben hígító anyagok, pl. maróalkáliák jelenlétében foganatosíthatók, mikor is a reakczió kevésbé heves. I. példa. Vasból való keverőkazánban 250 rész nátriumot megolvasztunk, 250—300° C.-ra hevítünk és lassankint kavarás közben, kis adagokban 150 rész olvasztás útján víztelenített nátriumnitrátot adunk hozzá. Minden egyes adagolás után, melyet élénk reakczió, — gyakran lángjelenség is — kisér, a nyílást gyorsan elzárjuk, a levegő hozzáférését lehetőleg kizárjuk. Ha a lehűlés után a kazánból kivett termék még nátrium és nitrát maradékokat tartalmaz, pl. a túlgyors adagolás folytán, úgy azt megőröljük és fedett tégelyben rövid időn át zsugorodásig hevítjük, miáltal tiszta egységes oxydot kapunk. II. példa. 250 rész nátriumhoz az imént ismertetett módon 220 rész nátriumnitritet adunk. A végterméket, ha még nem találna homogén lenni, itt is az I. példában ismertetett módon keceljük. III. példa. 250 rész nátriumot vasból való keverőkazánban megolvasztunk és kb. 250° C.-nál I lassanként 230 rész teljesen víztelenített : kalcziumnitritet adunk hozzá, miközben a . levegő a készülékbe hatolását lehetőleg
