27287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás natriumoxyd előállítására

— 3 megakadályozzuk. Az azonnal meginduló reakezió meglehetősen heves. Ha a nátriumnak s kalcziumnitritnek maradékai a, reakczióban részt nem vettek volna, a mi túlságosan gyors adagolásnál megesik, épp úgy, mint az első példánál ismertettük, a terméknek megőrlése és fedett edényben rövid időn át tartó hevítése útján nátriumoxyd és mész tiszta homogén elegyét kaphatjuk. Ezen példában a kalcziumnitritet megfelelő mennyiségű stronczium- és baryumnitrittel helyettesíthetjük, melyek nátriummal ugyanazon jelenségek között reagálnak. IV. példa. 250 rész nátriumot a III. példában ismertetett módon 170 rész teljesen víztelenített kalcziumnitráttal reakczióba hozzuk. A reakezió kevesebb., mint a nitrit alkalmazásánál és maróalkáliuak hígító anyag gyanánt való egyidejű alkalmazásával enyhíthető. Itt is ajánlatos a legtöbb esetben a reakeziót a a föntebb jelzett módon befejezni. Ha ebben a példában a kalcziumnilrátot a megfelelő mennyiségű stronczium- és baryumnitráttal helyettesítjük, hasonló módon előállíthatjuk a nátriumoxydnak stroncziumoxyddal vagy baryttal és esetleg maróalkálival való elegyeit is. V. példa. 220 rész káliumot vasból való keverőkazánban megolvasztunk és 250° C.-nál alapos kavarás közben lassanként 150 rész káliumnitritet adunk hozzá borsónagyságú darabokban, mihez ezélszerűen alkalmas készüléket, pl. zárt bevezetőcsigát használunk, mely a nitrittel lehetőleg kevés levegőt visz a kazánba. A rögtön meginduló reakezió meglehetősen heves. A kapott káliuinoxyd lehűlés után szürke, kristályos tömeg, mely levegőn megsárgulás közben gyorsan szuperoxyddá alakul át. Vízzel rendkívül hevesen reagál lángjelenség és egyidejűleg részleges oxydáczió közben, a mennyiben megolvadt fekete káliumszuperoxyd-cseppeket hány széjjel. Ezen példában a káliumnitritet 107 rész káliumnitráttal helyettesíthetjük, de ebben az esetben a kazán falai a hevesebb reakezió folytán erősebben támadtatnak meg. Egyébként megfordítva is eljárhatunk úgy, hogy a káliumot adagoljuk a megolvasztott nitrátba, illetőleg nitritbe. VI. példa. 220 rész káliumot az imént ismertetett módon 125 rész nátriumnitrittel, illetőleg 90 rész nátriumnitráttal reakczióba hozzuk. A tünemények ugyanazok, mint az I. példában. A képződő elegy körülbelül 1 mol. súly nátriumoxydot tartalmaz 3, illetve (nitrát alkalmazásánál) 5 mol. súly káliumoxydra. Ha hasonló módon 130 rész nátriumra 150 rész káliumnitritet, illetőleg 107 rész káliumnitrátot hagyunk hatni, akkor 1 mol. súly káliumoxydból és 3, illetőleg (káliumnitrát alkalmazásáná) 5 mol. súly nátriumoxyd ból álló elegyet kapunk. Ezen oxydkeverékek tulajdonságaik tekintetében összetételük szerint vagy inkább a káliumoxydhoz vagy inkább a nátriumoxydhoz hasonlítanak. A tiszta káliumoxyddal szemben általánosságban nagyobb légállóságukkal, a nátriumoxyddal szemben pedig erélyesebb hatékonyságukkal tűnnek ki. VII. példa. 250 rész káliumhoz az előző példához hasonló módon 135 rész kalcziumnitritet, illetőleg 100 rész kalcziumnitrátot adunk, miközben hasonlóképen élénk reakezió mellett káliumoxydból és mészből álló elegyek képződnek, nitrit alkalmazásánál 3:1 molekuláris arányban, nitrát alkalmazásánál 5 : 1 molekuláris arányban. Ebben az esetben a kalcziumnitrátot, illetőleg -nitritet a baryum és stronczium nitrátjainak, illetőleg nitritjeinek megfelelő mennyiségeivel helyettesíthetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nátriumoxyd előállítására, jellemezve az által, hogy nátriumnitrátot, illetőleg -nitritet fémnátriummal hevítünk, vagy hogy az említett nitrátok, illetőleg nitritek helyett az alkáliföldek nitrátjait vagy nitritjeit alkalmazzuk hígító anyagok, mint pl. a maróalkáli